Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

csak a cég egyik másik nagy 75 wattos berendezése továbbítja exponenciális tölcsérhangszórókon keresztül a térre. A hatalmas hangszórók a templom tetején vannak elhelyezve, de ezek sem láthatók és természetes hangvisszaadásukkol teljesen illúziót keltők". — írta a Dunántúl. Ugyancsak június 7-éről ismerünk egy pótszerződést, mely Újházy és a rendezőség között pontosított néhány, taláin vitás kérdésit

36 és amelyben Újlházy kötelezte magát, hogy a rendezői példányt a rendező bizottság tulajdonába adja a városi múzeumban leendő megőrzés végett. Újházy ugyanezen a napon kélt levelében megköszönte a polgármesternek, hogy a ,,kért segítséget rendelkezésemre bocsátották és ezzel a munka [ehetőségét megteremtették részemre, részünkre . . . Megtisztelne Méltóságod, ha a holnapi, hétfői próbán, amely nagyjából előadásszerűem zajlik már le — esetleg némi világítási hibák között —, megjelenni szíveskednék s személyesen győződne meg: sikerült egy valóban művészi produkciót teremtenünk. Azt is köszönöm Méltóságodnak újból, hogy — az ilyen kemény munkájú napokban oly áldatlan — alacsony torzsalkodásókat, elértve az én őszinte benevolentiámat, velem karöltve igyekezett kiiküszöbölni és készségemet támogatni méltóztatott". Majd rátér a lényegre, amiért a levél bizonyára íródott: ,,Nem reklamálóan, de megemlítem, hogy a szerződésem még eddig nem kaptam kézhez. És a költségszámlám sincs kiegyenlítve. Kérnék ezekre vonatkozóan intézkedést".

37 A szerződést Újházy június 8-áin aláírta. A bemutatót megelőző napok felfokozott izgalmát sejteti és az újságokban megjelenő tudósítások hátterébe enged bepillantást innocent Vince Ernő levele, mely ,,A Pécsi ünnepi Játékok előtt egy héttel" dátumozással íródott: „Magánlevél! Bizalmas!" megjegyzéssel, Sik Lajosnak: „ ... már számolom a napokat, amikor mártiriumom véget ér. Ti odalent abban a békességes, rendszeres munkában nem is tudjátok, mit állok én ki itt a kollégáim részéről. Fabinyi miniszter azt mondta, hogy Pécs rendezett pénztárcájú város. Több se kellett. Békés éjszakai álmomból, ha ugyan akad még nyugodalmas éjszakám, felzengetnek a telefonok, hogy ha Pécs olyan jól áll anyagilag, nem lehetne-e mégis valamilyen üzletet csinálni. A saját lapom hirdetési igazgatója kurrentált, hogy miért kap a Függetlenség ezerötszáz pengőt, amikor mi nem kapunk semmit, s mindent ingyen hozunk. Alig tudtam megértetni vele, hogy a Függetlenség 1500 pengője mese az ezeregyéjiszakából, kötötte magát ahhoz, hogy az ő értesülései kifogástalanok. És ha máir mást nem lehet, legalább annyit intézzek el, hogy sufficit esetében ne csak az 500 pengőt kapja meg a B. H., hanem még ötszázat jutalomképpen az óriási reklámért. A pünkösdi számban megjelent a hirdetés, kockaalakban, mire tömegesen jelentkeztek a lapok, hogy ők miért nem kaptak hirdetést. A Színházi Élet rámtelefonált, hogy a Pécsi Játékok minden lapnak fizet, miért nem fizet a Színházi Életnek is. Nem tudom elhitetni velük, hogy nem fizetünk egy lapnak sem. Akkor miért ír annyit minden lap? — kérdik és nem hiszik el, hogy ez ingyen történik. Lázár Miklós A Reggel-ben megjelentetett egy hirdetést, mire felzúdult a tömeg, hogy a Reggel nem hoz ingyen hirdetést, miért nem kapnak ők is és ezentúl nem írnak, ha nem lesz hirdetés ..." De azért írtak, főleg azok, akik le akartak jönni az előadásokra. Innocent Vince Ernő kétségbeesetten panaszolta: „Engem ölnek meg, ha díszkíséretük, ellátásuk és lakásuk nem lesz a legkiíogástalanabb. Igaz, hogy akkor a játékokat is megölik. Ezért nagyon kérlek, hogy jóelőre beszéljük meg, milyen körülmények között tudjuk elhelyezni őket... Nagyon fontos, hogy tejben-vajban fürödjenek, mert ezektől függ a hétvégi előadások látogatottsága".

30 Június 9-én délután 6 óra 10 perckor Schaurek Rafael pécsi egyetemi tanár, a kiváló tudós és zenekritikus

39 „A pécsi dóm-tér ünnepel" címmel előadást tartott a budapesti rádióban. A professzor rossz néven vette, hogy Budapest ll-ön, mire Újházy megmagyarázta a polgármesternek írt levelében, hogy „a Rádió minden magasabb irodalmi és művészi előadást Bp. ll-ön szokott adni. Babits Mihállyal az élükön az összes írók és költők — szabadjon csekély személyemet is felemlíteni — Bp. ll-ön olvasnak fel. Bp. l-en a »csevegeseket« s hasonló népszerűbb té-