Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

rövidebb cikkben számolt be az eseményről, melyen az előkelőségek közül többek között megjelent Mikecz Ödön a sajtóosztály vezetője, Horváth István Baranya és Pécs főispánja, Visnya Ernő felsőházi tag, Kelemen Andor apátplébános, Sik Lajos tb. főjegyző, Hlatky Endre, a rádió igazgatója, Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója. Nendtvich Andor szólásra emelkedve hangulatos szavak kíséretében kérte a sajtó képviselőit, hogy a legmelegebbéin támogassák a nagy előkészülettel és lelkesedéssel rendezett pécsi ünnepi játékokat. Az Esti Kurir azt is elárulta, hogy a meghívottaknak a játékok rendezősége érdekes ajándékkal kedveskedett: mindegyikük egy kis porcelán mecseki butykost kapott emlékül, telve a mecseki növényekből szűrt speciális zamatú gyógyitókával. (Nyugta Geiger Kálmán gyógyszerész aláírásával, aki 212 pengőt vett fel a sajtóteán szétosztott gyógyitókák ára fejében.) A tájékoztató és az ajándék megtette a hatását: valamennyi fővárosi és vidéki újság rendszeresen közölt színes, képes tudósításokat Pécsről, az ünnepi játékok előkészületeiről és bemutatóiról. Csaknem minden lapban megjelent az a Pécsről küldött, sokszorosított szöveg, mely szerint a szabadtéri játékokon „Pécs patinás hírnevű zenei kultúráját a 400 válogatott énekes és 120 tagú filharmonikus zenekar csillogtatja meg." Valóban elismerésre méltó és máig példaként állítható, hogy a kicsinyes intrikáktól, személyes torzsalkodásoktól nem mentes pécsi zenei élet ilyen nagyszerű összefogással tudta létrehozni a monstre összkart, melyben a Király-díjas Pécsi Dalárda, a Pécsi Karének Egyesület, a Pécsi Szeráfi Kórus, a Pécsi Szt. Ágoston énekkar lelkes tagjai vettek részt, továbbá a Pécsi Püspöki Énekiskola „ímesszehíres gyermekkarának" a pécsi városi polgári fiúiskola énekkarával kiegészített gyermekkara. „Az égi kart a Miasszonyunk Női Zárda iskoláinak ezüsthangú növendékei éneklik" — Agócsy László, Horváth Mihály, Nyolczas Ipoly, Petrovics István, Tóth Aladár és Vadas Gábor irányításával, a Pécsi Zenekedvelők Egyesületének a m. kir. Béla király 8. honvéd gyalogezred zenekarával kiegészített zenekara Várhalmi Oszkár vezénylésével, azonkívül Pécs társadalmának műkedvelői. Az együttesek heteken át szorgalmasan próbáltak, a terveknek megfelelően május 28-án már a színpadon is megkezdődtek a próbák: az énekkar a színpad előtt némi süllyesztéssel került elhelyezésire, előtte pedig ugyancsak alacsonyabb szinten a zenekar. Ezt a hatalmas, 61 méter széles dobogórendszert Horváth János, a budapesti Nemzeti Színház főszcenikusa (a magánlevelezésben Nun inak becézve) szerkesztette, aki a Dunántúl jún. 5-i számában a Dóm tér szcenikai adottságairól nyilatkozott: „A pécsi dómtér fenséges karakterével már előre kijelölte az előadandó müvet. Itt a dóm nem háttér, hanem főszereplő. A dóm tornyai, ablakai, párkányai a fény s világítás által kísérik a drámát, bensőséges hatást teremtenek. A téren felállított emelvényrendszer a tömegek artisztikus elhelyezkedését segíti elő. A zenekar, mint a földi világ képviselője csak jelképesen választódik el és közelségével kapcsolja össze a nézőteret. Nincs függöny és nincs rivalda, a közönség maga is szereplő. így véli a szcenikus szolgálni a művet, a tér és az épület adottságát". E sokszorosított nyilatkozatot a fővárosi lapok is átvették, mint ahogy Újházi György szavait is a rendezés munkájáról: „Az épített színpadon a megnyílt égi világ jelenik meg, és külön síkon foglal helyet az az ember, a földi világ, melyet a kórus képvisel. Mintegy ezer szereplőt, pontosan 936 személyt kell mozgatnom... 11 próbanap áll rendelkezésemre, természetesen a zene és énekkar már készen áll. A statisztéria, gerincét a katonaság alkotja, főképp pécsi önkéntesek. A responsoriumokat mondó kórusokat tanítóképzősökből alakítjuk". A szinte naponta megjelenő tájékoztatókból tudjuk, hogy június elején megérkeztek a fővárosi szereplők. „A csendes júniusi éjszakában elbűvölten hallgatják az