Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

» költségszükségletéről az ő meghallgatásával készített és 30 000 pengő végösszeggel zárult költségelőirányzatot betartja, illetve túl nem lépi, továbbá, hogy ezen költségkeretet túlhaladó 'kiadásokat, illetőleg befektetéseket még az előadások nívójának emelése érdekében sem igényelhet a rendező bizottságtól," A szerződés 2. pontja értelmében Újházy György írónak főrendezői tiszteletdíj címén „tehát abban az esetben, ha a rendezés irányításával járó teendőket tényleg el is látja, a próbák és előadások céljaira szükséges Pécsett való - 18 napra szóló - .tartózkodása alatt természetben nyújtandó megfelelő ellátáson és a Budapestről Pécs és vissza legfeljebb kétízben vasúton való utazásával kapcsolatban felmerülő útiköltségeinek megtérítésén kívül 500,— pengőt fizet." Szerzői jog címén a belépőjegyekből befolyt bruttó bevétel 5 %-át kapja. Újházy vállalta : ,,a maga részéről mindent elkövet, hogy a Missa Sollemnisnek a budapesti Nemzeti Színház előadásain szerepelt művészeknek (Lehotay, Táray, Abonyi, Tímár) szereplése legfeljebb 2000 pengő tiszteletdíj ellenében biztosítható legyen."1

' Egyelőre még nagyobb gondot jelentett a mintegy 400 főnyi néma statisztéria biztosítása. A statisztériaról Újházy részletes kimutatást küldött és a polgármesternek írt levelében hangsúlyozta: ,, . . . nem szeretném, ha félreértenének a pécsi urak, de be kell látniok, hogy az a csodálatos Dóm a maga fönségével szigorú követelésekkel áll elő s az első parancsa a rendezőhöz: óriási méretű terét be kell népesíteni! Ehhez pedig igen sok ember kell! Akispapokat azokkal a feltételekkel, amelyeket elöljáróik elém szabtak - nem vállalhatom. Az egyetemi hallgatókat - félem. Egyszer megjártam velük. Fegyelmezetlenek és fegyelmezhetetlenek, nincs hatalmam velük szemben. Ha csak lehet, kérem Méltóságodat, hagyjuk ki őket a játékból." Maradt a katonaság. A polgármester ennek érdekében április 15-én levélben fordult a m. kir. 4. honvéd vegyesdandár parancsnokságához, és „tiszteletteljes hivatkozással a rendezőbizottságnak v. Falta László vezénylő tábornok, dandárparancsnok úrnál tett tisztelgő látogatása alkalmával előterjesztett kérelmére" írásban is megismételte kérelmét a néma szerepék betöltésére, kirendelésekre, kölcsönzésékre és egyéb segítségre vonatkozóan. A többszöri levélváltás végére Falta László válasza tett pontot: „Mint már ismételten szerencsém volt kinyilatkoztatni — városunk ezen kulturális megmozdulását a tőlem telhető legmesszebbmenő támogatásban fogom részesíteni". Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy a néma szerepek betöltésére a Pécsett állomásozó 61 karpaszományos és 70 ügyes tisztes kirendelésével intézkedett, akik kirendelése „minden este 21 órai kezdettel a Dóm téren megtartandó előadásokra díjmentesen fog esziközöltetni". Az ünnepi játékokon szereplő fáklyahordók és zászlóvivők teendőinek, valamint a karingesek és egyéb szerepek ellátására 170 fő gyalogost bocsát díjmentesen a rendező bizottság rendelkezésére. Továbbá a honvédelmi miniszter engedélye alapján a rendezői és ügyelői szolgálat zavartalan lebonyolítására 32 távbeszélő állomást biztosít a hozzávaló felszereléssel, vezetékkel, a szükséges kezelő-legénységgel együtt ugyancsak díjmentesen. A hiradó osztály tulajdonában és kezelésében lévő postagalombokat is díjmentesen bocsátják rendelkezésre. A katonaság kölcsönzött a játékokhoz szükséges ruházatok és felszerelések őrzésére, valamint a néma szereplők öltözködésére 6 drb 30 személyes sátrat - ezt már nem ingyen, sátranként és naponként 2,50 pengő koptatási díj fejében. Az ünnepi játékok bizottsága május 4-i ülésén Sik Lajos bemutatta a Nemzeti Színház, az Operaház kiváló tagjaival kötött szerződéseket, valamint a Pécsi Fil-