Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

Az ülést a következő hét keddjén, július 21-én megtartották, melyen a bizottság úgy határozott, hogy a maii ihelyzetre való tekintettel a szabadtéri játékokat, a kü­lönböző kiállításokat, a tettyei népünnepélyt, repülőnapot, sportünnepségeket stb. egyelőre a következő év tavaszára javasolja elhalasztani. A bizottság nem tartotta helyesnek az egységes programnak részekre való felbontását, és éppen ezért ja­vasolta, hogy az jobb időkre halasztassék. Dr. Sik a távollevő polgármesternek „tisztelettel jelentette" a döntést, indokolásul hivatkozva arra, hogy „ősz elején, mikor az iskolák már megnyílnak és azok, akiknek volt költeni való pénzűik, már el­utazták, elnyaralták, elfürödték, felette kétséges a látogatottság oly mértékének biztosítása, aimely az ünnepségeik rendezéséveil járó költségeik fedezésére ele­gendő volna. Félő tehát, hogy az ünnepségeik ráfizetéssel fognak járni. Kismérvű látogatottság, az erkölcsi sikert is kérdésessé teszi. Pécs városának első nagyobb méretű ily szereplését nem szabad megkockáztatni a'kkor, amikor a hozandó igen tekintélyes áldozatolk árán, még az erkölcsi siker sem látszik biztosítottnak. Az ünnepségek műsoránaik leszállítása a fond perdüként rendelkezésre álló 5000 P határáig nem egyeztethető össze a város presztízsével, de különben sem mutatkoz­hat be Pécs városa ennyire leegyszerűsített keretben." A törvényhatósági bizottság július 27-i ülésén megszületett a végleges határo­zat, mely szerint „a végrehajtó bizottság a mostani gazdasági és pénzügyi viszonyok között nem tartja helyesnek és úgy a gazdasági, mint az erkölcsi siker szempontjából biztosítottnak, hogy az anyagi áldozatokkal járó ünnepségek mostanában rendeztessenek meg." A bizottság dr. Krisztics Sándornak, valamint munkatársainak, dr. Schmidt Lajos tb. főjegyzőnek és Weigele Oszkárnak a 8. Béla király honvéd gy. e. karnagyának ed­digi működéséért hálás köszönetét fejezte ki. A döntés értelmében dr. Sik kénytelen volt minden eddigi felkérést lemondani, így többek között levélben értesítette Ott Mártont, aki a népünnepély tűzijátékára egy 500 és egy 300 pengős programról készített árajánlatot, (aimiben szerepelt 1 mozaik 9 nagy színes forgóval, aranyesővel 80,-P, Niagara vízesés 30 eső, vízesés és 20 eső római 70, —P, 2 briliáns legyező 5-5 égővel és 2 dupla forgóval 15,-P, 8 drb óriási röppentyű ejtőernyős virágfüzér 40,-P, 50 drb nagy röppentyű minde­gyik más-más csillaggal, bolygóval, arany és ezüst esővel 75,-P, 2 kg vörös bengá­li tűz 20,-P, stb.), hogy az ünnepi betek keretében tervezett népünnepély tervét el­ejtették, így az ajánlat tárgytalanná vált. lj Az ünnepi hetek kérdése lekerült a naipirendrőil, legfeljebb néhány levél jelezte még az utózöngéket: Krisztics kérte egy aug. 23-án írott levelében dr. Schmidt La­jost: „Weigele karnagy úr 120 pengővel való honorálásához hozzájárulni kegyes légy. Az eddig megtartott próbákkal, a zenei előkészületekkel igen nagy munkát végzett, s munkakedvét nem szabad lelohasztani tervünk jövőre valóra váltása pa­rányi reményében". Ez a parányi remény csak 1933-ban kapott ismét lángra, amikor június 3-10. kö­zött valóban megrendezték az ünnepi heteket, melynek tengelyében Pierné: A gyer­mekek kereszteshadjárata c. oratóriumának öt alkalommal történt Dóm téri elő­adása állott. 16 A Dunántúl c. napilapban dr. Gálos László egész oldalas cikkben ismertette a zenei legendát. 17 Azt is közölte olvasóival a lap, hogy Pécs lázasan készül az ünnepi hétre, és hogy a mű betanulásán nagy igyekezettel fáradozik a művészi együttes. A főérdem Weigele Oszkáré. Továbbá arról is beszámolt, hogy az idegenforgalmi hivatal intézkedésére a Dóm téren befejezték a hatalmas tribün felállítását. Ezt Hebenstreit Károly építész végezte. A tervet többszörösen módosí­tották, hogy a Dóm tér kőburkolatát, a tribün alapjainak elhelyezése miatt ne kell-

Next

/
Thumbnails
Contents