Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Nádor Tamás: Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938)

mester levelek sorát írni, buzdítva a kórusokat lelkiismeretes munkára. Többek között az egyik levél Rath Sándornak, az Első Pécsi Bőrgyár vezérigazgatójának íródott: ,, . . . szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a középosztály dalostestületei nem veszik ki részüket ebből az áldozatkész munkából, mint ahogy azt joggal elvárnánk. Engedd meg, hogy szíves figyelmedet felhívjam arra, hogy az első jelentkezés fényét valamelyest elhomályosítja az a körülmény, hogy a bőrgyári dalosok közül, szíves tájékozódásra alább felsoroltak, kezdenek kimaradozni és az énekpróbákat gyérebben látogatják". Márkus László főrendező (akit augusztus 25-re vártak Pécsre a próbák magkezdésére) június 21 ^én levélben fejtette ki aggodalmát - szegedi példáit említve a tribünépítéssel kapcsolatban. „Amit csak egy töredék nem lát és nem hall rendesen, mozgolódás, zavar, veszekedés, tolongás, elégedetlenség támad. Csinál hatjuk mi a világ legszebb előadását, egy nyugtalan publikum agyonver mindent... Ez a mai vállalkozásunk amúgy sem nagyon szimpatikus a minisztériumban és csak olyan döntő sikerrel némíthatjuk el az okvetetlenkedéseket, ami túl tesz a szegedi sikeren és amiért áldozni kell, fél munka katasztrófa, — még van idő meggondolni s én Titeket sem engedhetlek bele nyaktörő kísérletekbe" — írta Márkus, és nagyon meggondolt véleménye után a rendezőbizottság úgy döntött, hogy megfelelő tribün építéséről kell gondoskodni. A pécsi vegyesdandár segítségével Bajáról idevezényelt utászokkal kívánták a tribünt tetemesebb költség nélkül megépíteni, felhasználva azt a bak-, palló- és vaskapocsanyagot, melyet a pécsi építő vállalkozóktól reméltek ingyenesen megkapni. A rendezőség bízott abban, hogy a Márkus László által beterjesztett költségvetés 8000 pengője és a tribün építéséhez szükséges 3000 pengő a Dóm téri előadásokkal kétségkívül fedezetre talál. Úgy kaikul álltak, hogy ezer látogatóit számítva 2-5 pengős, átlag Spenges helyárakkal az operai előadások 9000 pengőt jövedelmeznének, míg a pécsi filharmonikus koncert és a dalárdák hangversenyei ugyancsak ezer látogatót számítva 1-4 pengős, átlag 2 pengős helyárakkal 4000 pengőt jövedelmeznének. Ezzel bőségesen fedezve látták a 11 000 pengős szükségletet. Csakhamar rájöttek azonban a rendezők, hogy ez nem is olyan biztos. Krisztics Sándor egyik levelében már jelezte, hogy „az operaházi zenészekkel és kardalosokkal nehézségek vannak az általam, illetve Radnai által felajánlott 15 pengős napidíjaik körül."

12 Dr. Sík (Schmidt) Lajos tb. főjegyző,

13 akiinek később igen fontos szerep jutott az ünnepi játékok rendezésében, július 3

_

án jelentette a polgármesternek, hogy az ünnepi program megvalósításának anyagi része nincs megfelelően kidolgozva. „A tervek napról napra nagyobb arányokat öltenek. Az ünnepi hetek műsora gigantikus arányokban fejlődik, a vállalkozásnak anyagi részét azonban eddig nem látom legkevésbé sem biztosítottnak. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén elhangzott előterjesztés és az azóta lefolytatott levelezés között anyagiakban óriási eltérések mutatkoznak. Abból indultunk ki a dolgok legelején, hogy a Budapestről kért művészekkel kapcsolatban felmerülő költségek elenyészően csekélyeik lesznek. Az előterjesztés szerint az előadó művészek napi tiszteletdíja 20-40 P-ig terjedt volna. A zenekar megerősítésére 7-8 operaházi zenészre lett volna szükségünk, napi 10 P tiszteletdíjjal az utazási és élelmezési költségeken kívül. Ma dolog úgy áll, hogy az operaházi művészek közül hárman (Sáífiy Anna, Székelyhidy Ferenc és Palló Imre) fejenként 400 P, ketten (Losonczy György és Malecky Oszkár) 250 P tiszteletdíjat kérnek, a zenekar megerősítésére pedig 24 zenészre lenne szükség à napi 15 P tiszteletdíjjal . . . Ismerve a mai általános gazdasági helyzetet, tisztelettel bátorkodom Méltóságodnak figyelmét már most felhívni arra, hogy az anyagi rész legkörültekintőbb, legaprólékosabb kidolgozása nélkül igen kínos meglepetések érhetik mindazokat, akik az ünnepi hetek előkészítésében, rendezésében közreműködnek, elsősorban azokat és legelső helyen Méltóságodra gondolok, akik ehhez a különben gyönyörű szép vállalkozáshoz nevüket adják". 27. B. Helytörténetírás 1983/84 417