Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

egyház hangászkara tagjában, ki hazafiúságból szíveskedett a mai kormányt felvállalni, miért is a tömve volt színház zajos tapsokkal tisztelte meg őt."

11G A Honművész május 19-ig, tehát feltehetően végig követi Kilényiék előadásait. Különböző prózai színdarabok után április 3-án (ún. normanapon) „egyes dalokból és szavalatokból álló egyveleg adatott."

11

' Április 13-án Car/ Maria Weber: Preziosa c. melodrámájának címszerepében „Lipcsey Klára mind kellemes éneklésével, mind játékával dicséretesen állott; . . . Szőllősynek Lipcsey Klárával eljárt kettős táncza a színtermet egészen megtöltő közönségtől nagy tetszéssel fogadtatván a tánczosok előtapsoltattak."

118 Szőllősi (Szabó) Lajos a kor híres táncosa és balettmestere volt.

119 Április 17-én a mindig biztos sikert hozó Tündérkastélyban „Latabár (Farkas) és Lipcsey Klára (Marcsa) kettős daljokat helyesen énekelték," Szőllősy és Szathmáryné pedig „kettős magyar tánezezal kedveskedvén nagy tetszést nyertek."

120 Április 18-án Verseghy Ferenc: Mária Terézia — vagy a magyarok 'hűsége c. kantátája (Facha Gáspár zenéjével) következett. A némajátékot követő ,,s helyesen sikerült karének 'tartsd meg Isten fejedelmünket' zajos ismételt 'éljen'kiáltások kísérték."

121 Üjra a Tündérkastélyt adták április 20-án, 22-én pedig Birch-Pfeiffer: Valburg éje c. tündérjátékát játszották,

122 valószínűleg Zomb József 1833-ban írt zenéjével.

123 Április 27-én Nestory: A kalandor c. vígjátékában „Latabár (Náczi) és Lipcsey Klára (Lizi) kettős dalaikban helyesen viselték magukat."

124 Bellini: Norma c. operáját is ők mutatták be 1837. április 29-én, így megelőzve az október 28~i pest-budai első magyar nyelvű előadást.

12

' A későbbiek folyamán rendkívül népszerű ez a mű Pécsett, de országszerte is. Ehhez hozzájárulhatott Vincenzo Bellini halála 1835-iben, 34 éves korában. A bemutatóm ,,a hangászkar Vitt úr igazgatása alatt volt. Lipcsey Klára (Norma) tiszta s értelmes csengő hangjával megnyeré a köz tetszését, ámbár némely állását s mozdulatait helyesebben intézhette volna. Balay Mária (Adalgisa), Szathmáryné (Klotildé), Király (Orovisto) jól énekelték daljaikat. Latabár (Severus) tiszta és értelmes hangja tetszést nyert. Kecskés (Flavius) meglehetősen felelt meg szerepének. A kardalok igen jól sikerültek . . . Tekintetbe vévén a társaságnak fiatal a pályájokon többnyire kezdő tagjait, méltán dicsértettek." 126 Május 2-án Calderón: Élet álomképekben c. „nézőjátékának nevelék . . . kellemét a ,tolvajszarka' és ,hamupepely' (Hamupipőke, mindkettő Rossini) daljátékokból vett magány dalok Lipcsey Klára által és ,

Marie' (Herold, 1826) daljátékból a kettős dal Lipcsey Klára és Latabáir által dicséretesen énekelve."

127 Ruzitska József 1822-ben bemutatott Béla futása c. daljátéka még mindig nagyon népszerű. Pécsett - valószínűleg először - 1837. május 4-én került színre. A Honművész erről így ír: „Elevényi az aggastyán hőst (Kálmán) jelesen képezé, s énekét tetszőleg dalolta; nem úgy Kilényi (Bélát) akár öltözetére akár énekére. Ellenben Széppataki Johanna mint királyné, valamint mindenkor, ékes ruházatban lépett fel. A többi személyeknek daljaik átalján véve jól hangzanak öszve".

128 Május 8-án Rossini: Tankrédjának ismétlésekor „Lipcsey Klára (Amenaide) újabb bizonyságot nyújtó, hogy ő jeles dalszínészné leend, ha jeles tanító keze alatt képzendi magát".

1-*

9 Kilényiék műsorából még két zenés darabról számol be a Honművész. Május 15én Munkácsy János: Tündér Ilonáját adták, talán már Szerdahelyi József kísérőzenéjével.

130 A pest-budai bemutatót két évvel megelőzve, Bellini : Rómeó és Júlia (ere26. B. Helytörténetírás 1983/84 401