Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. százaid első felében

1832 tavaszán újra a fehérváriak, ezúttal már Dunántúli Színjátszó Társaság néven érkeznek. Komlóssy Ferenc „kormányzó" Pécsre iküldött levele szerint Mayerék mennek hozzájuk, indokolt tehát jövetelük. Egyébként is „már több esztendőkkel ezelőtt és több ízben szerencséje volt a Nemzeti Színjádzó Társaságnak ezen Szabad királyi városban ... a nagyérdemű publikumnak szolgálván . . ." Kedvcsinálóként még hozzáteszi, hogy társulatának minden egyes tagja „csak abban büszkélkedet ha a nagy érdemű Publikum őt a Nemzeti intézetnek megfelelő tagjának elismerni méltóztatott. . ."

92 Több adatunk nincs róluk. Joseph Schenz (alias Kurt) társulatáról azonban bővebben szólhatunk. Rögtön három téli szezonra íkér engedélyt. Ha „játékait a' közönségnek megelégedésével adaindja elő, és magát Színjáczó társaival illendően viseli, további időre is engedelmet nyerend" - válaszolta a tanács.

03 Kurt igényes műsorával ki is érdemelte ezt, mert egészen 1836 tavaszáig tarthatott előadó sóikat.

94 A pozsonyi kiadású Allgemeine Theaterzeitung 1834-ben közli addig előadott operáikat:

9j Auber: Fra Diavolo; Herold: Zampa; Mozart: Don Giovanni, Varázsfuvola; Rossini: A tolvaj szarka, Sevillai borbély; Weber: A bűvös vadász. Kár, hogy Pécsett nyomtatott Theater-Journaljaik elvesztek, még többet tudhatnánk műsorukról.

90 Egy fennmaradt színlap még tudósít a Nina, oder die Wanderungen nach einem Mann (Schick, zene Philipp Riotte) c. darab előadásáról.

97 Két adatot ismerünk még róluk. 1834 áprilisában 70 ft 20 krajcárt ad Kurt az ispotály javára.

98 A másik szomorú, családi esemény, mert 1834. október 3-án itt halt meg 4 hónapos korában fia, János Pál.

99 Azzal, hogy Kurt három téli szezont nyer el, a két nyelvű színészet „vetésforgója" rendszeressé vált. Hiába is kéri 1833 tavaszán az itt játszó Abday Sándor társulata az őszi szezont a vármegye támogatásával. A tanács álláspontja megfelel a nemzetiségeik megoszlásának: a helybéli közönség magyar 's német színjátékokat váltva" kíván hallgatni.

100 Ennek megfelelően 1834 tavaszán Boky Gábor együttesének tapsolhatott a pécsi közönség, amelyről a Társalgó és a Honművész tudósít. Eddig ismert műsorukon azonban csak egyetlen zenés darab szerepel: Szentjóbi Szabó László: Mátyás király választása c. daljáték, melyet Bakyné jutalomjátékára adták.

101 Heinisch József írta zenéjét 1832Jben, Arnold György dallamainaik felhasználásával.

102 A budai bemutató csak 1834. december 15-én volt.

103 tehát a pécsi előadás - amennyiben Heinisch zenéjével ment — korábbi. Jóval többet ismerünk viszont Pályéik 1835-ös műsoráról, melyet a Honművész — többnyire Alkonyati-álnévvel aláírt — pécsi tudósítója kísér végig. A zenés darabokat természetesen kiemeltük. Május 10-én Hirschfeld: „Tündér kastél magyar országban nagyon jól mulattatott (zene Szerdahelyi József, 1829); különösen a két érdekesb szerepben Marcsa (Pályné) Farkas (Pály úr) egészen kielégítettek. Az első kettős dal ismételtetett és zajos tapssal fogadtatott a szép idő daczára öszvegyűlt számos nézőktől... Pályné... hangja a heroinákra jobban alkalmazható, még is megfelelt czéljának. A 2-ik felvonásban előfordult kettős dalt 'andronicó' c. daljátékból igen kellemetesen énekelték el; melyet, ha szinte nem Marcsa és Farkas szájába illek is, még is szívesen halfa a míveltebb nézők száma, és rossz néven nem vett. Játék közben Földvári úr magány tánczot járt el köz elégedésre. Ajánlanék azonban, hogy kevesebb figurákat, de mesterségesebbeket vegyen elő, mi által a közönség inkább tudtára adja tánczbeli jártasságát és a hosszas magány tánczczal unalmat nem szerzend."

19

'

1 A cikk világosan utal arra, hogy a színdarabban eredetileg szereplő népies dalok (M ariskám, Cserebogár) helyett operarészleteket énekeitek.

10

'

1 Május 17-én