Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

Az első világháború kitörése után 1915. április 30-án sorozták, majd 1915. július 15-én bevonultatták katonai szolgálatra, a pécsi Fehérvári laktanyába, de végül is nem került ki a frontra egészségi állapota miatt. 1918. január 14-én műszaki tisztviselőnek ismerik el. Majd 1918. július 31-én végleg felmentették a katonai szolgálat alól.

13 1919. június 14-én a Zsolnay-gyárban üzleti okok miatt átmenetileg beszüntették a munkát. Nikelszky a munkakiesést különböző vállalkozással igyekezett pótolni. Először az 1919 tavaszán elkezdett festő-kurzusát igyekezett kibővíteni.

1

'

1 Ez a festőiskola az akkori gyermekmenhelyen működött. Az iskola október hónapban megszűnt. Ezt követően 1919. november 11-én a Király utcában a „Sajtdorádó" helyiségében Weiner és feleségével, Boros Gizellával közösen iparművészeti üzletet nyitottak. 1920. január 2-án a Zsolnay-gyár visszavette, de ezt követően csak 63 nap után foglalhatta el ihelyét a tervezőirodában, mint havidíjas tisztviselő. Ebben az idő" szakban a pécsi asztalos szövetkezet bútortervezője volt. 1920. augusztus 27-én végül is visszahelyezték eredeti beosztásálba a festőműhelybe. Az 1920-as évektől egyre több művészeti kritikája és tanulmánya jelent meg. Figyelemre méltó az óbányai fazekasokról és a Baranya megyei népi motívum rendszerről feljegyzett tanulmány és rajzsorozata.

1

'' 1926-ban részt vett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának megalakításában. Ettől az időtől számítva a Társaság évszakonként rendezett és más jubileumi tárlatain sorozatban szerepelt alkotásaival. 19294>en feltűnést keltő A Zsolnay-gyár tervező irodájában 1903-ban (Darilek Henrik felvétele)