Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

ADATOK NIKELSZKY GÉZA MUNKÁSSÁGÁHOZ (A Nikelszky-hagyaték a Baranya megyei Levéltárban) MÁRFI ATTILA „Gyümölcseidet az unokák íog'ják leszedni." (Vergilius) Nikelszky Géza tervező iparművész mintegy 52 és fél évig állt a pécsi Zsolnaygyár alkalmazásában. Ez a dolgozat a jeles művész különböző lirányú tevékenységét kívánja bemutatni. Igazi alkotó ereje a Zsolnay-gyárban tervezett és készített épületdíszítő majolikáik, belső díszítő tervezések, számtalan váza és dísztárgy megalkotásában mutatkozott meg. Kerámiái egy része múzeumi gyűjteményekbe került, másrészt a kereskedelem útján szétszóródott. Kizárólag a művész írásos hagyatékából, a levéltárba került néhány tervéből, sokrétű gyári tervezői munkássága nem tekinthető át, s főként nem értékelhető a konkrét tárgyi anyag ismerete nélkül. Ennek elemzése külön tanulmányt igényel. A gyári alkotó tevékenységen túl ismert volt mint képzőművész, grafikus, karikaturista és publicista. A pécsi újságokban rendszeresen jelentök meg tárcái, karcolatai, folytatásban közölték kisregényeit, elbeszéléseit s ismert volt mint közkedvelt verselő is. A pécsi képzőművészeti élet fejlődésében fontos szerepet vállalt tanulmányaival, társadalmi tevékenységével. Itt érdemes megjegyezni a közéletben betöltött különböző irányú tevékenységét, ismeretterjesztő előadássorozatait, művészetpártoló és szervező munkásságát. /. Az életpálya 1877. július 28-án született Szatmárnémetiben. Édesapja Nikelszky Gyula órásmester, édesanyja Szender Mária varrodát fenntartó varrónő volt.

1 A szülők a mindennapi megélhetés gondjaival küszködve igyekeztek nevelni két fiúgyermeküket: Bélát és Gézát. Géza már az óvodában megismerkedett a rajzolgatás örömével. A gyermekintézmény tulajdonosa jó pajtásának édesapja volt, Hatvány Péter, kinek mostoha fia, Majoros Károly rajztanár-festőművész korán felfigyelt a jó rajzkészségű gyerekekre, így a kis Nikelszkyre is.

2 Szülei a sak nélkülözés miatt megromlott családi köteléket végleg feloldva elváltak. 1882-ben a ketté szakadt család (Géza az édesanyjánál maradt, míg bátyja, Béla apját követte, ki Szászsebesen próbált szerencsét) különböző módon igyekezett biztosítani a létfenntartás alapjait. Az édesanya 1884-ben újból férjhez ment Szabó János helybeli köz- és váltóügyvédhez,

:i s ekkor szökött hozzájuk az idősebb fiú is. Új tágasabb 23. B. Helytörténetírás 1983/84 353