Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

iparos, Kindl József nyugalmazott pénzintézeti vezérigazgató, Kiss József fő reáliskola i tanár, Kohn Hermann kereskedő, Krausz Mór bankár, Kremling Károly iparos, id. Krisztián József iparos, Mestrits Jenő gyáros, Mike Géza főreáliskolai tanár, Neumann Ignác kereskedő, Nowotarszky Miksa műkertész, Ott Márton borkereskedő, Piacsek Gyula műépítész, Ráth Mátyás magánzó, Ratkovics Károly iparos, Reinfeld Imre kereskedő, Reisch János iparos, Romeisz György műiparos, Reberics Imre felügyelő-igazgató, Scholtz Gyula gyáros, Schutták József városi tisztviselő, Szántó Antal építész, Sziebert Nándor ügyvéd, Telegdi Kálmán bankár és dr. Záray Károly, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara titkára/'

2 A felsorolásból egy valami azonnal kitűnik, kézműiparosokat nevelnek az ipariskolákban és gyárosok a bizottsági tagok, tehát az iskola végzett növendékeire számítottak gyára ikban. Az 1911-1912-es tanévben fordult elő, hogy a pécsi ipariskolában tömegesen Horvátországból és Szlavóniáiból jött fiatalok kezdték meg tanulmányaikat, akik külön osztályba lettek sorolva, azzal a külön nagy előnnyel, hogy megtanulták a magyar nyelvet. Maga a tény, a két terület barátsági törekvésén túl a magyarosítást is szolgálta, a gondolat más területen is megnyilvánult, pl. a horvát-szlavón internátus megnyitásával is.

43 Külön kell szólnunk új ipariskolák megnyitásáról, fgy az előzőekben már néhány mondatot közöltünk a pincértanomc iskoláról, most a pécsi fémipari szakiskola megalakulását kell konstatálnunk, amely egy miniszteri rendelet folytán 1912től működött. A tanári kar nagy súlyt helyezett az oktatáson kívül az ifjúság nevelésére, fegyelmezésére. A vallásoktatást díjtalanul felekezeti hitoktatók tartották. A műhelyoktatásban szép eredményeket ért el az iskola, már az első tanévben is. Ezentúl, a közismereti tárgyakon kívül még indítottak kazánkezelői tanfolyamot, stabil gőzkezelők tanfolyamát, gyengeáramú elektrotechnikai tanfolyamot, építőiparosok tanfolyamát, lakatosok tanfolyamát, gőzlokomobil- és cséplőgépkezelők tanfolyamát, rajztanfolyamot, szobafestők és mázolok tanfolyamát, dinamó- és gépkezelői tanfolyamot, cipészek tanfolyamát, szabók tanfolyamát, gázmotorkezelői tanfolyamot. Ezeken a foglalkozásokon az iskola állandó tanulói mellett vidéki, sőt más megyei jelentkezők is fordultak elő.

44 A pécsi és a baranyai iparoktatás az 1910-es években a leírt rendszerben és szervezetben funkcionált tovább. Üj korszak, szinte szocialista szellem 1918-1921ig figyelhető meg, de mielőtt ennek tárgyalására rátérnénk, néhány gondolatban érintenünk kell a női iparoktatást is. A nők az általános ipariskolákban, korszakunkban is, tanulták mesterségüket, a női jellegű, vagy nők által is végezhető szakmákat, például a szabóságot. A századforduló előtt, 1897-ben 18 aláírással megerősített kérvény érkezett Pécs szabad királyi város tanácsához. A levélírók kérték, hogy a Pécsi Polgári Leányiskola IV. osztálya fölé kétéves felsőbb tanfolyamot szervezzenek/

1

' Véleményük szerint „ily felsőbb tanfolyam fölállítása Pécs városában már régóta közszükséget képez; azt különösen azok a szülők érzik, akiknek leányaik a polgári leányiskolát elvégzik. A leányok éppen abban a korban kénytelenek felsőbb iskola hiányában otthon maradni, amidőn a legnagyobb szükségük volna az iskolára."

46 Fontosnak tartották, hogy a nők az általános műveltséget és a kenyérkereső képességet megszerezzék. Ennek eddig két lehetősége volt. A szülő vagy más városba küldte leányát, vagy magánúton taníttatta tovább, ami azonban rendkívüli költségekkel járt. A kérvényt Schneider István, a város tanodáinak felügyelő igazgatója véleményezte. Ez ,,továbbképző intézet" létrehozására három alternatívát állított fel.

47