Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között
lításokkal szemben.-1 A húsvétkor kiállított termékekről a helyi sajtó mindig tudósított. Az 1901-1902-es tanévben az iparostanonc-iskolában a következők tanítottak: előkészítő A osztályban Szvacsek Mihály, az előkészítő B osztályban Magda Pál, az első A osztályban Kasza Ferenc, az első D osztályban Simon György, az első C osztályban Magyar Károly, az első B osztályban Rozsics Sándor, a második A osztályban Mihálovics Antal, a második B osztályban ßorsy György, a második C osztályban Szivér István, a második D osztályban Pikier József, a harmadik A osztályban Dobra Imre, a harmadik B osztályban Retter Rezső, a harmadik C osztályban Dillmann Antal, az építőiparosok téli tanfolyamán Reberics Imre, Repics Vince, a rajziskolákban Arnhold Nándor, Germán István, Haksch József, Mussong Vince, Soostó Gyula és Skolnik Géza. 30 A tanévben egy új rajzosztályt nyitottak, mivel a szabó tanulókat is kötelezték a rajzoktatás látogatására. A rajztanítást új alapokra helyezték, a tanoncokat alsófokon rajztudásuk szerint osztották be, felsőfokon már szakok szerint, így első és második fokozat és szakrajz létezett. 31 Az 1904-1905-ös tanévben a cipészeket is kötelezték a rajzoktatáson való részvételre, így újabb rajzosztályt volt kénytelen nyitni az igazgatóság. Néhány év alatt kicserélődtek a tanítók. így a bevárosi iparostanonc-iskolában az előkészítő osztályban Magda Pál, az első A osztályban Kasza Ferenc, az első B osztályban Simon György, a második A osztályban Mihálovics Antal, a második B osztályban Magyar Károly, a harmadik A osztályban Dillmann Antal, a harmadik B osztályban Dobra Imre tanított. Az Ágoston téri ipartanonc-iskolában, az előkészítő osztályban Bubreg János, az első A osztályban Szivér István, az első B osztályban Rozsics Sándor, a második A osztályban Pikier József, a második B osztályban Retter Rezső, a harmadik osztályban Sziebert Róbert oktatott. Az építőiparosok téli tanfolyamán az előkészítő és az első osztályokban Reberics Imre, a második és harmadik osztályokban Szvacsek Mihály végezte a tanítói teendőket. A rajziskolákban egy-egy osztályt tanított Germán István és Erdélyi Vilmos, két-két osztályt pedig Arnhold Nándor, Haksch József, Soostó Gyula' Si és Skolnik Géza. 34 A hiányzási átlag szinte kísértette a céhes időszakban, a pécsi vasárnapi ipartanodában előfordult mulasztásokat. 3 "' A tanoncok magaviseletét a tanári kar jónak ítélte meg, de csak az előadásokon. Az utcán a tanulók lármáztak, verekedtek, cigarettáztak. Különösen nagy volt a gond az építőiparosok téli tanfolyamán, ahol a jelöltek nem tanultak, goromba magatartást tanúsítottak, megtagadták az engedelmességet, nem imádkoztak, sőt néhány tanoncot vallásháborítás miatt a járókelők fel is jelentettek. 30 Ezzel a ténnyel a helyi szociáldemokrata párt lapja is foglalkozott és megállapította, a tanfolyamon egy tanítási évben csak háromszor jelenik meg pap, elkerülik ezt az oktatási formát, sőt ha megjelent a hitoktató, akkor a tanulók olyan kérdéseket tettek fel neki, amelyekre nem tudott válaszolni. Tehát a tanoncifjúság ideológiai problémákkal küzdött, amit a lap a „szellemi világ béklyójának" nevezett. 3 ' Pécsett 1907-ben új tanonciskola nyílt, mégpedig a pincértanonc szakiskola, igazgatója Magda Pál lett. Az itt folyó oktatás magyar nyelvre, történelemre, alkotmánytanra, földrajzra,, a kereskedelmi és ipartörvény megismerésére, az üzleti fogalmazásra, számtanra, könyvvitelre, vegytanra, természettanra, természetrajzra, általános illem- és erkölcstanra, felszolgálási és terítési szabályokra terjedt ki. Különösen két utóbbi speciális az általános ipariskolával szemben. Az iskola minden vendéglős és kocsmáros jelentkező szerződött tanoncát felvette tanulói sorába. Az 1908-1909-es tanévben a tanoncok vallási megoszlása így alakult: római katolikus 33 fő, görögkeleti 1 fő, református 3 fő, ágostai evangélikus 1 fő és izraelita 2 fő. Anyanyelvükre nézve a következőképpen oszlottak meg: magyar 13 fő, né-
