Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Erdődi Gyula: Adatok a baranyai tanoncoktatás történetéhez 1901-1921 között

ADATOK A BARANYAI TANONCOKTATÁS TÖRTÉNETÉHEZ ERDÖDI GYULA A céhes időszakban a pécsi tanoncoktatás néhány vonását egy korábbi tanulmányunkban már közöltük.

1 Ebből kitűnik, hogy az iparos tanoncok oktatásának szervezett keretei II. József uralkodása idején alakultak ki.

2 A rajziskola mellett egyre nagyobb teret nyert a vallásos világnézet kialakítása is, különösen Scitovszky János pécsi püspök idején.

3 A pécsi ipartanodát, amely kifejezetten az inasok oktatására jött létre, 1846 novemberében nyitották meg.

4 Az 1872-es ipartörvény megszüntette a céheket, így az ipartanoda sem tudott a régi keretek között fennmaradni. Az ipartörvény kimondta: A magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállóan és szabadon gyakorolhat..."

5 A céhek helyébe a törvény ipartársulatok felállítását rendelte. Ezek jószerivel meg sem alakultak, vagy ha igen, mint előtte a céhek, igyekeztek a szakmai utánpótlást a maguk eszközeivel biztosítani. De épp az ipartársulatok önkéntes voltából következik az, hogy sok más mellett nem tudtak fegyelmet teremteni az oktatás területén sem.

fi Az 1872. évi ipartörvény tehát nem oldotta meg a kisipar szakmai utánpótlásának kérdését, sőt erősen növelte az időközben felhalmozódott feszültségeket.

7 A törvény szellemében, minden átmenet nélkül behozott iparszabadság egyenesen vezetett az 1884. évi ipartörvényhez, amely szabályozta a kézműipar gyakorlását, ipartestületek megalakítását rendelte el, sőt, részletesen intézkedett a tanoncokról, azok oktatásáról. Minden olyan településen, ahol 50 tanonc dolgozott elemi iskolára ráépülve, annak tanerőivel és eszközeivel iparostanonc iskolákat állítottak fel.

8 Ilyen iskola nyílt Pécsett, külön Zsolnay Vilmos gyárában, Siklóson, Mohácson, Németbólyban, Mágocson. Az utóbbi helyen külön agyagipari iskola is megkezdte működését.

9 A századforduló után az említett tanonciskolák tovább működtek, sőt újak jöttek létre, így Pécsváradon, Szentlőrincen, Sellyén, Dunaszekcsőn és Villányban.

10 Utóbbi értesítője csak három tanévről áll rendelkezésünkre. A felügyeletet királyi főigazgatókon keresztül látták el. Az iskola szakfelügyelője Schoditsch Lajos budapesti felsőkereskedelmi tanár volt. A királyi tanfelügyelőség tagjai: Kuliszéky Ernő tanácsos és tanfelügyelő és Vidacs Aladár másodtanfelügyelő. Az iparhatóság tagjai 1907-1910 között bizonyíthatóan lilly Viktor, a baranyavári járás főszolgabírója, és Búzás László dr., a baranyavári járás szolgabírája lettek. Ugyanekkor a felügyelőbizottság tagjai: elnöke Steibler András magánzó, alelnöke