Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

Felvillantak előttünk események és emberek, akik előttünk éltek ebben a városban, tették, vagy elmulasztották kötelességüket, éltek vagy visszaéltek lehetőségeikkel. Nem történelemkönyvet olvastunk, csak a hozzá írt széljegyzeteket. Jelentőségüket nem lehet sem lebecsülni, sem túlértékelni: elolvasásuk mélyíti ismereteinket városunkról és a korról, melyben íródtak. Vajon mi mit hagyunk hátra az utókornak, ők miből fogják megismerni mindennapi örömeinket és szorongásainkat? JEGYZETEK 1 A magyar sajtótörténet irodalmainak válogatott bibliográfiája 1705-1945. Bp. 1972. 7. p. 2 Dezsényi Béla-Nemes György: A magyar sajtó 250 éve. Bp. 1954. 287. p. - A magyar sajtó története 1848-ig. Bp. 1980. Akad. K. Elméleti, módszertani munkák: Sárköz/' István: A magyarországi sajtó történeti kidolgozásainak jelenlegi állása. — Magyar Sajtó 1955. 489491. p., Márkus László: A legújabbkori sajtótörténet kutatásának módszertanáról. — Magyar Sajtó 1970. 229-231. p., Korompay Gáborné: A debreceni sajtó kutatásának története és irodalma. = Könyv és könyvtár. 12. köt. Debrecen. 1979. 69—84. p., - Emellett a már megjelent megyei sajtóbibliográfiák és megyei sajtótörténeteik. 3 Dersi Tamás: Századvégi üzenet. Bp. 1973. 325. p., Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Kézirat. 1982. 252. p. Ezúttal mondok köszönetet Buzinkay Gézának, amiért a kéziratot rendelkezésemre bocsátotta. - A cikkeket Id. az irodalomjegyzékben. 4 Ezért leggazdagabb a levéltárak periodika-gyűjteménye. 5 A polgármesteri hivatalban az árusítási engedély-nyomtatvány szövege 1913—14-ben ez volt: ,,Az engedélyt... a 136 000/1913. Bm. sz. rendelet alapján megadom oly kötelezettséggel, hogy folyamodó az engedélyezett lapok minden egyes példányszámát a házaló vagy utcai terjesztés megkezdése előtt a városi rendőrfőkapitánynak bemutatni tartozik. Figyelmeztetem folyamodót, hogy ha az engedélyezett lapok bemutatott száma külsején vagy belső oldalain a közönség megtévesztése céljából olyan feltűnő címeket tartalmaz, amelyek nyilvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik, vagy olyan közleményt tartalmaz, amely izgat, a közrendet veszélyezteti, a szemérmet, a közerkölcsiséget sérti, vagy a családi élet belső ügyeit sértő módon tárgyalja, vagy valamely hitfelekezet elleni gyűlölet fölkeltésére irányul, az illető lapszám terjesztését megtiltani, ill. a jelen engedélyt visszavonni fogom." 6 A pécsi postára, ill. a postára vonatkozó adatokat Hetey-Hermann Ottó: Adatok a baranyai posták történetéhez. Pécs 1935. 32 p. 7 Gerely Józseí: A sajtókérdésről. Bp. 1910. 5. p. 8 Gerely József: i. m. 7. p. 9 Császár Géza: A sajtó és a pécsi sajtó. — Grimasz 1920. dec. 5. 2-4. p. 10 Buzinkay Géza i. m. munkájának adatai. 11 Iglói Zoltán: Pécs-Baranya sajtójának bibliográfiája 1918-1921. Pécs, 1966. MSZMP Bm. Biz. 47. p. 12 Kolta János: Baranya megye és Pécs népesedése. Pécs, 1968. c. könyvének adatait használtuk fel. 13 Bezerédy Győző: Képek Pécs történetéből. Pécs, 1977. 43. p. Vi Császár Géza a Grimasz c. 1920. évi 5. szám 6. p. 15 A Reakció a vörös csütörtökről háromszor is megemlékezik 1912-ben a május 26., június 2. és 9-i számok címlapversében. 1(i Szinnyei József, Ferenczy József, Kereszty István, Szalády Antal sajtóbibliográfiái és a magyar könyvészetek. 17 Szinnyei József: Humoristicus lapjaink 1803—1873. = Magyarország és a Nagyvilág. 1873. márc. 3. 167. p. 18 Szalády Antal: A magyar hírlapirodalom statisztikája 1780-1880-ig. Bp. 1884. Lampel. 205. p. A betűrendben. » Bm. L. Polg. m. ir. 866, 1126, 1180, 2958/1872. 20 Magyar Színművészeti Lexikon 1-4. köt. Bp. 1932. 3. köt. 35-36; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. köt. 37-38, VIII. köt. 1335-1336. hasáb. 21 Bm. L. Polg. m. ir. 34, 513/1884., Magyar Könyvészet 1876-1885. 2. köt. 532. p., Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje 1-2. köt. Pécs, 1896. I. köt. 430. p.