Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

talanul megtekinthető." - „Kun Béla Moszkvában. Egy moszkvai népgyűlésen Kun Béla kijelentette, hogy nem gyűlöli Magyarországot, csak részben szereti. Szereti a hegyeit, de irtózik a — Prónáyitól." Császár Géza természetrajza - á la Nagy Lajos - így kezdődik: „1. Az ember. A többi állattól csak annyiban különbözik, hogy a járásnál csak két végtagját használja és évekig elél — fej nélkül. Rókalyukakban és lövészároknak nevezett földbevájt üregekben lakik . . ." A valóságos hirdetések a lap végén vannak, közöttük ál-reklámok olvashatók: „Lámpaláz ellen legjobb szer a rövidzárlat" — „Szolid életet élhet, - ha csak 800 korona havi fizetése van!" — „Szivarvégeket és más értékpapírt keresünk nagybani vételre", „Héjjas Iván fogorvosi rendelője és sebészeti laboratóriuma nyitva egész éjjel (Palace pince). Följelentésre házhoz megy!" — „Darutoll tökéletesen pótolja a szamárbőrt. Nagybani rendeléseket elfogad a Dunántúl szerkesztősége" — „Elcserélném waggonlakásomat ötszobás úrilakással a Belvárosban" — stb. 1920. októberből az 5. oldalon pikáns viccek és rajzok jelennek meg a „Kis Fidibusz" rovatban.

81 A budapesti Fidibusz volt a kor botrányos szex-újságja. ízelítőül bemutatjuk néhány viccét: „Az új szobalány. — Aztán van szeretője? — Van, de arra a nagyságos asszony ne számítson." — „A fürdő szépe. Mama, nézzünk hátra, fényképeznek bennünket. — Nem kell. Megismernek engem úgy is." — „Én kitartok melletted, amíg élsz, de azután ki tart ki?" A szerkesztői üzenetek nem kevésbé szellemesek: „Marha. Ne csodálkozzék azon, hogy nevén szólítjuk. Félreértések elkerülése végett kijelentjük, hogy szerkesztőségünk levelet kapott, amelyben ez állott: marha. A levélre csak azt jegyezzük meg, hogy kaptunk már levelet aláírás nélkül, de aláírást levél nélkül még nem." — „Nemere. Nem erre, nem erre!" 1920. szeptemberétől az új városi vezetést vette célba, de főcsapása továbbra is Horthy-Magyarország felé irányult. 1920. november 7—december 5-e között nem jelent meg a Grimasz, az okát nem ismerjük. Ezután már csak 6 számot adott ki Pécsett.*

4 Az új közigazgatás tevékenységéről írt a „Városszépítészet" cikkben: „A város új tanácsa már megkezdette a restauráció nehéz munkáját: a városszépítészet munkája mérföldes lépésekkel halad előre. A hivatalokat kiszellőztették majd — kisepertek belőle több magasrangú hivatalnokot. Az utcák kiegyenesítése most folyik. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy a város lakói görbe úton járjanak. ... A pótadót is felemeli az új tanács az őt megillető helyre . . ."

8:

' 1921. júliusban a 39. szóimtól újabb változtatást tapasztalunk a lapban. Kisebb formátumban 16 oldalon jelent meg, az irodalmi folyóiratokra jellemző rovatokkal és tördelésben. A számonként változó karikatúrák helyett rovat-jelző rajzokat találunk csak. A terjedelem kis töredékét - 2 oldalt - szenteli nem pécsi vonatkozású eseménynek. Már akkor is kevés volt a város vize, amit Fekete Tivadar az alábbi módszerekkel javasolt megszüntetni: „A pécsi utcák öntözése a város vezetőségének erős fejtörést okoz. Meggyőződésünk, hogy az öntözés legegyszerűbb megoldása a fejadag rendszer lenne, de ezirányban egyenlőre nagy a fejetlenség. Nem volna rossz azokon a helyeken, ahol vízcsap van, fejjel nekimenni a falnak. Akkor talán folyna egy kis víz belőle. . . . Szó van arról is, hogy az utcákat olcsósági hullámokkal öntözzék. Ezt a megoldást az ebzárlat feloldása meglehetősen elősegítené . . ,"

8ti