Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

ban „Szenzációs ötlet"-et terjeszt elő a város gazdasági felvirágoztatására és a „zseniális ötletekkel megáldott Reeh Gyuri lefőzésére". A városi tanács elhatározta, hogy az 1907. évi országos kiállításra kikövezteti a Pálya (ma Szabadság) utcát és a Zsolnay utcát. „Ez nagy költségekkel jár és semmi hasznot sem hajt . . . Ezért én hogy könnyítsék a város szomorú, siralmas gazdasági helyzetén, új pénzforrásról gondoskodtam . . . Miért ne lehetne a Balikányból tengert fabrikálni ! Csak megfelelő gépek kellenek hozzá. Ezen gépeket egyébként is elhozzák a kiállításra, így hát külön költséget ez sem igényel, sőt mi több hasznos használata által reklámot csap a bemutatójának. 1. A Balokányt ki kell bővíteni a vasúti töltés, Zsolnay út, vasúti átjáró és a régi temetőig. Az ehhez szükséges vízmennyiséget a már városi tulajdont képező Tortyogó vízmű, vagy művíz szolgáltatja. ... 4. Minden este hatkor nagy dagály, katonazenével, tűzijátékkal és olcsó helyárakkal. Minden hét csütörtökjén külön ifjúsági dagály mérsékelt helyárakkal. ... 6. Hattyúk helyét a helybeli polgári leányiskola növendékei, a sirályokét pedig a helybeli anyósok foglalják el. ... 8. A kiállítás napjaiban, ha magas személyiség érkezik, nagy hajótörések rendezhetők, az ,Új Korszak' és ,Remény' című külön e célra készült hajókkal. 9. Minden délelőtt nagy hullámverés idegbetegek számára. Nőknek egy hullám 50 fillér, férfiak ingyen kapnak. 10. Télen a tenger ingyenes népuszodának alakítható át." Szerkesztői üzenetekkel Klein már nem foglalkozott. Hirdetési rovata fokozatosan rövidült. Júliusban még 5, szeptember 2-án, az utolsó ismert számban már csak Klein Mór férfi-, fiú- és gyermekruha üzlettulajdonos hirdetett, ő is rokoni alapon. A Mecsek sorsa érdekes társadalomlélektani példával szolgál. Akár egyetértettek olvasói, akár nem abban, hogy a mértéktelen kártyázás és ivás nem használ az üzleti életnek és az erkölcsöknek, a szerkesztő és a lap lejáratta magát. Az elégtétel módját elítélte az uralkodó társadalmi rend szellemében a Pécsi Napló, de a sajtó jogát nem ismerte el, hogy beleszólhasson az egyének magánéletébe. Ez az állásfoglalás minden bizonnyal befolyásolta a közvéleményt. Elképzelhető lenne az is, hogy mindvégig Mocsáry szerkesztette a Mecseket, aki az inzultus után álnév mögé rejtőzött. Ezt a lehetőséget a tartalom gyökeres megváltozása és a színvonal hirtelen csökkenése kizárja. Sokkal valószínűbb, hogy az Igric valóban a laptulajdonost, Klein Ferencet rejti, akinek nem volt sem szerkesztési gyakorlata, sem elegendő humora. A Mecsek megszületésének idejére nagyjából le is járt a 19. században gyökerező vicclap-típus ideje. A városi életmód megszokottá, a sajtó a mindennapi élet részévé vált. A szakszervezeti és munkásmozgalom nem csupán a fővárosban, de vidéken is erősödött. Ezzel egyidejűleg az egyház erőteljes agitációba, politikai harcba indult a tömegek visszanyeréséért, a szellemi hatalomért. Ez adja a következő lap társadalmi hátterét. A Mecsek megszűnése után négy évvel jelent meg az Ostor 1910 tavaszán. Ez volt első baloldali politikai vicclapunk. Ekkor Pécsett a szociáldemokrata pártnak közel 3 500, a keresztényszocialista pártnak 500 tagja volt. A szervezett munkások száma pedig közel 2 800. A véget nem érő választójogi harcok lekötötték a koalíciós kormány és ellenzékének figyelmét. Az év elején — február 14-én — az Alkotmánypárt feloszlott, 19-én megalakult belőle és a szabadelvűekből a Nemzeti Munkapárt a dualizmus megerősítésének programjával. Közben a Justh-párt - Függetlenségi és 48-as - összebékült az SZDP-vel a közösen elfogadott választójogi törvényjavaslat törvénybe iktatásáért. Az SZDP térhódítása ellen a keresztényszocialista párt radikális politikai párttá alakult és széles körű toborzó munkát indított a munkásság körében. Ennek elle-