Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)
Amikor bevezették a kerékpár-adót, - 1899-ben - az elszomorodott versfaragó azon morfondíroz, vajon a zálogházban levők után is kell-e fényűzési adót fizetni? Egy festő pl. nagyméretű táblaképet biciklin ülve fest, hogy így gyorsabban készüljön el vele. Az ötlet képi megvalósítása nagyon hasonlít azokhoz a festés-technikákhoz, melyek a 60-as években divatosak voltak az új utakat kereső művészek körében. A Karika Viczcz frissebb az utána következőknél: A sportág és a sportoló lélektanát ragadta meg, nem aktualizált, így nem tudott elavulni. Az idők változtak és a század első évtizedében már lapot lehetett indítani a kispolgárok számára. Az 1905 j ben megjelenő Mecsek annak a középrétegnek a véleményét tükrözte, amely a gyorsuló politikai változásokat nem tudta követni, megérteni és tájékozatlansága miatt politikai pártállása bizonytalan volt. Mi késztette Mocsáry Gyulát a vállalkozásra, nehéz lenne kikutatni. A lap alapításakor városi tisztviselő volt és talán úgy gondolta, hogy a helyi közigazgatás gazdasági és politikai tehetetlenségét vicclapban karikírozza. 1905. júliustól 1906. júniusig Mocsáry szerkesztésében a lap beosztása és rovatai nagyjából a következők: A vicclapok régi — akkor már elavult — szokása szerint a címoldalra a hét eseményeit kommentáló vers került. A második oldalról azonban eltűnt a tárca. A hirdetések terjedelmétől függően, fontossági sorrendben először a hét politikai-társadalmi eseményeire reflektáló csipkelődő, szatirikus írások, ezután a társasági élet hírei, esetenként tárca, a helyi polgárság képviselőivel történtek, a rendőr heti beszámolója, a szakácsnék nyelvelései. - Nincs szobacica, inas és nevelőnő. A szakácsné volt a középosztály egyetlen cseléde. Ezután a színház hírei és heti műsora, Ámor postája és végül a szerkesztői üzenetek zárták. A hirdetések egyik sajátsága, hogy mindig volt benne egy jegyzék az „Ajánlott iparosok"-ról. Ki miért került bele, nem tudni. Elképzelhető egy reklámvállalkozó részéről, hogy tudtuk és beleegyezésük nélkül választotta ki a nevüket, amiért hálából később hirdetési díjat fizettek, vagy megrendelték a lapot. Reklámszövegei másutt is szellemesek. Pl. hatalmas betűkkel nyomta: „Általános választási joggal bír" apróval folytatja: „mindenki, aki Klein Mór férfi- és gyermekruha raktárában szükségletét fedezi". Mint már említettük, az állandó alakok közül néhányat már Várady Ferenc vagy Haksch Lajos (dr. Muki) megalkotott. A budai városrész polgárait: Kakutyit és Makutyit a Mecsekben Melákovics és Mulákovicsként, Buczkó Bernátot változatlanul, néha Topa Pétörként látjuk viszont. A Veréb Jankóban pletykáló úri hölgyek polgárasszonyok lettek, StigIiczné és Rigónéként egy osztállyal lejjebb folytatták jólértesült csevegéseiket. A városházi írnokot Koplaló Tóbiás, a háztartási alkalmazottakat Liszka és Marcsa szakácsné, az ártatlan ifjúságot M Ilike képviselte. A város két közismert alakja szerepelt rendszeresen név szarint a lapban: Reeh Gyuri városi tanácsos, az ünnepségek, főként a tettyei ünnepségek szakavatott szervezője, valamint Müller Náthán (néha Nüller Máthán) trafikoi. Ez utóbbi talán azért vált vicclap-figurává, mert mindenki megfordult a boltjában és úgy törhette a magyart, mint mondjuk Brachfeld Siegfried. Változatlan társadalmi háttérrel csupán a „Korzóról" rovat került át a Veréb Jankóból. Finom pikantériával, célzások és szójátékok segítségével mutatta be az urak erkölcseit. Itt nevet soha nem olvashatunk. A casino bál, a lóverseny említése a lap olvasói számára kétségtelenné tette, hogy nem róla van szó, így még akkor is jót nevetett, ha valakit felismerni vélt. Az első szám megjelenésének idején a Pécs környéki bányákban az alacsony
