Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

Orvos-vicc: „Dr. Glicerin igen derék ember: még egy betegétől sem fogadott el pénzt. - Hát miből él akkor? - Mindig az örökösök fizetik meg a fáradságát", avagy szórakozott professzor: „Három ragályos betegségtől óvom önöket uraim: a hagy­máztól, a tüdőgumókórtól és a szülési láztól". Az állandó figurák és karikatúrák közül három már az első évben megszületett: Buczkó Bernát röndér, Kakutyi-Maikutyi jó szomszédok és a szegények ügyeit szó­beli tárgyalással intéző „kódis-bíróság". Lassanként a vicctípusok és a figurák között állandó kapcsolat alakult ki, mind több helyi eseményt szőttek a szövegbe, míg a legtöbbször olvasható és látható „rovat" címek köre kialakult. Az úri osztály képviselői a Sétaközben, Az utcán, A thea-estélyen, Négy szem között, Férj-feleség, A szalonban, A jégen. A középosztály, Az álarcos bálon, A vendéglőben, Víg czimborák-ban, Kipfelbeisser és Tulpenthal képében, a nyelvi humor ügyeletesei. A zsidó iskolában, A czigányok-ban, Gugyi Pétör és Kobak Pál baranyai tarisznyások, és a már említett helyi bosnyákok, Kakutyi és Makutyi ­Násztárics és Telharics utódai — a kocsmában beszélgetnek. A mai cselédek, Őnagysága és a Juczi stb. a háztartási alkalmazottak nagyszájú talpraesettségé­vel vág vissza, legtöbb esetben a józan paraszti ész fölényét bizonyítva a társa­dalmi konvenciókkal szemben. A beszélő nevek divatja a népszínművökből került át a vicclapokba. Kakutyi­Makutyi a helyi bosnyák nevek mókás változata. Kobak tökfélét jelent, amit szá­rítva bevéséssel, karcolással mintáztak és spanyórozással színeztek a pásztorok. Itt inkább a ,,tökfej"-jel asszociál. Gugyi szintén tájnyelvi szó, pálinkát, néha bagólét jelent. A Gugyerákok elődjét sejthetjük benne. A „technika", és az idegen fogalmak azonosságát e nép tudatában jól illuszt­rálja az előbbi páros beszélgetése: „Pétör: Ennye rokony, de jé vótam csudálkozzal a minapában, hogy be vótunk az Englihöl, osztán belé szótak abba a fránya telefonyba, a mög felét rá. Pál: Há' oszténg mit felét? — Nem értöttem, mert németül szót. — Hmm! a rosszak fisüjjék mög azt a telefonyt, az is csak nimet: még sohse hajlottam, hogy - magyairu beszét vóna!"­59 A technika másik csodájáról, a vezetékes gázról szakszerű magyarázatot ad egy apa : „Te tháti, te vadj edj okos embör, hát mondjál meg neköm, hogy minek büdös a gáz? - Te szomár! Osztót te nem todsz? Ozir, mer sokáig állja a csüben és megromolja magát !" li(> Kakutyi és Makutyi mindvégig a helyi színeket volt hivatva képviselni, de utolsó beszélgetéseikből már valóságos Hacsek-Sajó ugratásokat vélünk kihal­lani : „Kakutyi: No iedée hoagoasson kée koamsia! mi téertént méeg éen veléem. Répoa maagot véetettéem a föld bée, oszt toalálja kié, hoagy mié gyüett roája? Makutyi: Moá méegin bée oakar csoapni voalami tréefávoal! Hát főed gyütt roája, méeg éeső gyütt roája és kigyütt a réepoa. Ugyi! Kakutyi: Boazsa néem osz gyütt roája. Hoalom diesznó gyütt roája és méegette oa répoát." 61 Veréb Jankó méregsziporkái a Borsszem Jankó Cziceszbeizerével azonos he­vülettel robbannak: „Ne legyen más ivóvized, csupán a pécsi belvárosi vízvezetékből!" „Rajtad mutassák ki a kórházi orvosok önfeláldozó és odaadó működésüket a példás rendben és tisz­taságban tartott járványkórházban!" Szófejtő lexikonából: „Tejút - Nagyárpádtól Pécsig", „Eke - kis e", „Örzemény — rab", „Vakarás - vőlegény, akinek a menyasszonya vak". 20. B. Helytörténetírás 1983/84 305

Next

/
Thumbnails
Contents