Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

tudnak. . . . Ők teszem azt, azt is tudják, hogy Butapeszt Teheránban van és hogy Matyarorszak legnevezetesebb férfia Rózsa Sándor úr volt. Hírből ismertek valami Bedefi versfaragót, ki Bakoniában lakott s kátrányos gatyát viselt. Nó meg valami rebellis Gossuth Lajost is ismernek — a "Conversations Lexicon«-jukból : Ők azért mégis francziák, németek és angolok, de a magyar az még jó ideig — szerintük barbár marad. . . . Vagy hát hogyis lehetne az barbár-nép, melynek közel 3000 íróját mutatja be nemsokára idősb Szinnyey József, a nagy tudós a nagyvilágnak. ... Bizony-bizony: igaz, hogy vaskos köteteket lehetne írni arról, amit mi a külföldről még nem ismerünk, de az is igaz, hogy egy iczi-piczi könyvecskébe is beférne, amit a külföld rólunk tud." Verne Gyula (csak így magyarosan) hazánkban már akkor népszerű regényei meghonosították a tudományos-fantasztikus műfajt. A vicclapokban még kedvelt travesztia „jövő képe" az új műfaj segítségével lehetőséget adott a kortársaik megcsipkedésére is. Lenkei Lajos, a Fünfkirchner Zeitung és a Pécsi Napló szer- kesztője, 1889-ben úgy képzelte az életet száz év múlva, hogy el fog tűnni a pénz — 1989-ben! Lehet, hogy még megérjük? — a bankok szintén, mert a gépesítés olyan fokán áll a társadalom, hogy nem lesz rá szükség. A postát csak a szegényebb néposztály használja, a gazdagok léghajón, „luftofon"-on cserélik majd a szükséges használati eszközöket egymás között. A kávéházak megszűnnek, mindenki otthon kávézik, mert az asszonyok sohasem lesznek már otthon. ,,Az újságot asszonyok írták és olvasták a kávéházakban, hivatalokba asszonyok tolakodtak állásért és így betiltott a legfőbb úr minden kávéházbajárást és az így árverezés alá került kávéházfelszerelésekből mindenki ellátta magát és otthon külön kávéházat tartanak: azóta a gyermekekből újra tisztességes embert is lehet nevelni."

57 A következő évben, 1890-ben Molnár István joghallgatótól újabb vízió olvasható ,,Kép a XX. századból" címmel. „Hatalmas, ablakot rengető szózat ébresztett fel álmomból: »Ma, 1955. május 1-én 15 órakor az Amtmann téri hangversenycsarnokban tartandó munkás-gyűlésre a polgárok meghivatnak!« A rendőrségi palota főtornyán levő központi hirdető-fonograph csövéből zúdultak elő a hanqok . . . Gyorsan felöltöztem, a Zidina-körúti lakásom közelében a 14653 sz. bérkocsiba vetem magamat s megadván utasításomat kocsisomnak: Dulánszky tér Taiges-palota, megindultunk a körút palota-sorai között... Az Amtmann térre érve, a hangversenycsarnok fekete-sárga (A város színei) zászlókkal díszített üvegkupolája, s a csarnok körül hullámzó nép vonják magukra figyelmünket. Uj meg uj munkástestületek érkeznek. Megérkeznek a mitrailleuz-, füsttel robbanó lőporgyár, ágyuöntő, dupla makaróni, szalámi, fonograph, a majolika, sűrített levegőfogpiszkáló gyárak, húskivonat consortium, mecseki thea-pasztillagyár, medveczukorgyár (fennáll még a múlt század óta Strausz utódai cég), krumplilevél papírgyár stb. munkásai, a nagy- és kis iparosok, munkás-, és szolgatestületek. ... A 16 óra 4 1/2 másodpereikor berobogó Athen, Sarajevo, Siklós, Pécs, üszöghi express villáímvonat meghozza a drávamenti deportált colomra munkásait, a Grand Canalon túli állatkert munkásait. (Ez állatkert már a múlt század végén tervben volt, de a tervező az állatkert részére szükséges fókák vadászatára menvén s vissza nem térvén, a kert csak a század elején létesült.) ... A hymnus befejeztével elnöki fonograph a gyűlés programmját e két pontban terjeszti elő: Vasárnapi munkaszünet, 12 órai munka."

58 A gyűlésen a munkások fele hosszabb munkaidőt kért, a másik fele elfogadta a javaslatot. Mindkét jövő-képben közös, hogy íróik szerint munkások és szegények mindig lesznek a világon. Viccet már az első évben is olvashatunk: „A kis Izor: Phapa, motasd meg nekhem a patkóidat! Tábákmán ur: Kitől hallottad ezt az ostoba beszédet? A kis Izor: A hadnaqy bácsitól, azt mondta, hoqy téged a mama - lóvá tesz!" avagy „Látod fiam, midőn Náthán városunkba jött, alig volt egy inge, most pedig egymillióval bír. — De papa, mit csinál ő egy millió inggel?" A mai rendőrviccek előde a katonavicc volt: „Hadnagy az egyévi önkénteshez: Hallja maga Nagy! Hogyan lép! Itt most nincs civilben. Tanulja meg, hogy a katonaságnál vége van minden civilizációnak!"