Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Huber Kálmánné : Pécsi humoriszitrkus lapok (1872-1921)

utóbbi arra utal, hogy utcai árusításba került. 1890-től 4 oldalas ingyenes melléklete a Pécsi Figyelőnek, újrakezdődő lapszámozással. 1892. január 2-től, az 1. számtól 2 oldal terjedelemben változatlanul ingyenes mellékletként jelent meg. írói kevés kivétellel ismeretlenek. Találkozunk Reviczky Gyula, Ábrányi Emil mellett Ács Géza, Csukás Zoltán, Gerő Károly, Erődi Dániel, Kántor Imre, Miskolczy Henrik, Csillag Máté, Szávay Gyula, Palágyi Lajos, Sipos Sándor, Rudnyánszky Gyula nevével. Várady Ferenc Jankója és Pityi Palkója mellett a leggyakrabban használt álnevek Menyus, Augur, Veridicus, Lénárd lovag, dr. Potyondi Géza. Kiket rejtett, nem tudjuk. Az „Mo-r" névjel mögött Molnár István - 1890-ben - joghallgató rejlik, aki rajzolt is a lapnak. Sajnos nem tudjuk mit, de egy szerkesztői hírből legalább tudjuk, hogy írt és rajzolt is.'

1

'' 1885 decemberig a címfej szövege mellett Veréb Jankó apró figurája dudával van ábrázolva. 1886 januárban új címlapot kapott. Szőlőindák között, pipával a szájában, duda az ölében, de kezében furulyával, egy mosolygós arcú, mezítlábas, parasztgatyás figura lett Veréb Jankó. Az új alakot Kaldewey Kelemen rajzolta. Nekrológjából tudjuk meg

2

', hogy ő a nevezetes figura szülőapja. Rajta kívül az első években Jankó Jánostól, Bokelberg Eduárdtól, 1887-ben Homicskó Athanáztól, a kor divatos rajzolóitól is közölt a Veréb Jankó. Mellettük Cserey, Boross Gyula, J. I., Klösz A., Hárs vagy Hirs Pál, Tóth, Z. F. aláírású rajzokat láthatunk. VERÉB JANKÓ (II.) (1902) Tíz évvel később nemes Meittinger Gyula budapesti lakos (Bp. Akáczfa utcza 47. I. em. 5. ajtó) bejelenti a pécsi polgármesternek, hogy 1902. november 1-én Veréb Jankó címmel társadalmi heti élclapot indít saját szerkesztésében,

26 melyet Pécsett Taizs Józsefnél fog nyomatni. Az engedélyt megkapja és új évfolyam- és füzetszámozással ismét megindul egy Veréb Jankó. Alcíme: Társadalmi élclap. Eredeti főlapja már 1902. márciusban megszűnt. Meittinger vagy Pécsről származott, vagy jól tájékozott volt a városban, mindenesetre nem kísérletezett új lapcímmel, hanem a már bevált, és annak idején népszerű elődöt választotta. A pécsi szerkesztőség és kiadóhivatal Árpád u. 12. sz. alatt volt. (Mindössze két száma — a 3. és az 5. - került elő.) Ra'jzaiit és figuráit a korábbi Veréb Jankóból vette, amit annál is könnyebben tehetett, mert ugyanaz volt a nyomdásza. Újdonsága Koabakovics Andró ,,9-venes és budai városi tervényes gyerek, elétte vinczellér". Ez a tipikusan pécsi, a magyart jóízűen törő vidám figura sem tudta életben tartani a lapot, mert több számról nincs tudomásunk. A Mecsekből, a Pécsi Naplóból ismert Kővágó Örs mellett ,,-oly" és ,,-gy" névjelek szerepelnek. Nyolc oldal terjedelemben, 31x23 cm méretben, vasárnaponként megjelenő füzeteit évi 8 koronáért, füzetenként 20 fillérért lehetett megvásárolni. Időben a két Veréb Jankó között jelent meg a KARIKA VICZCZ (1896-1901) A Pallas Nagy Lexikon még 1896-ban is velocipéd-ként írja le azt az alkalmatosságot, melyen már a 80-as években is mint kerékpáron száguldoztak a sportág szerelmesei. 1892. október 21-én, az országban az elsők között alakult a pécsi Kerékpár Egylet. 1895-ben a vidéki klubok megalakították az Országos Kerékpár Egyletet. A budapestiek már 1889-1890-ben kiadtak „Kerékpár Sport" című új-