Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Maró Mária Anna: A pécsi malmok 1818. évi felmérése

hivatal iratait Berkstől, aki arra hivatkozva tagadta meg az átadást, hogy az irattár az ő személyes munkájának eredménye, ő hivatali elődjétől „egy negyedlapnyi" iratot sem kapott, 1820-ban másolatban átadta Nováknak az irattárat és 106 „térképet".

10 1829-ben Berks nehéz anyagi helyzetbe került, két fia katonáskodott, a harmadikat, Ferdinándot a seimeci Akadémiára akarta küldeni, bányafelügyejői járandóságát nem kapta meg. Több ízben kérte a tanácsot a fizetésre, a város vezetése a rá kirótt hozzájárulást ' megtagadta azzal az indokolással, hogy a város közönségének nincs bányája, fizessenek a tulajdonosok. A tulajdonosokat öszszefogó kőszénásó társaság állandóan gondokkal küzdött, és a kamarai utasításra hivatkozott, ami szerint a bányafelügyelő fizetésének egyhatodát a város kell, hogy fizesse.

11 A fizetés körüli vita húzódott, Berksnek pénzre szüksége volt, előszedette Schönne! a tizenegy éves összeírást, feltüntette rajta a történt változásokat, munkadíjként 50 ft kifizetését kérte a tanácstól.

12 A tanács megkérte a választott polgárság véleményét, ami a következőképp szóit: „Tettes Tanátsnak azon felszólítására, hogy tudniillik, Mivel Berks Péter Hegy-Director Ur még 1818-ik esztendőben az e városban helyheztetett malmoknak le írását ki dolgozván, ezen munkáért 50 ft.okat pengő pénzben meg érdemleni a Tettes Tanáts által látzattatnék, maga részérül is a Választott Község ezen meg érdemlett jutalmat helyben hagyná, azt alázatossan válaszolja a Választott Község, hogy Berks Péter Urnák a városi pénz tárábul jutalom fejében egy részrül azért semmi sem járandana, mivel ezen munkája minden meg hagyás s ugyan ezért a Városnak hire nélkül történvén, ezen munkát vagy maga magának, vagy az malmok birtokossainak részére el készíteni látzattatnék, más részrül pedig azért, mivel tévén azt, hogy ezen munkának ki dolgozása meg hagyatíatott volna, azt, mind akkorban hivatalbéli fizetésben helyheztetett város földmérője minden jutalom nélkül által adni kötelességében állott volna, ugyan ezért ezen Választott Község semmi esetre arra reá nem állhat, hogy („ily hiában való fizetésekkel" - áthúzva) jutalmaknak osztogatásával a városi pénztár annak amúgy is tsekély ereje miatt, terheltessen. Többnyire minden tisztelettel maradunk A Tettes Tanátsnak kész köteles szolgái Pétsett Sz. György havának 26-ik napján 1829. Pucher Jossef szószóló, Jarányi János, Trepini Josef, Babai Joseff, Zofftsák Mihály, Vorabt Jakab, Frantz Xavery Prosy, Turkovits János. Benkovits András, Thomas Muntzhardt."

ls Az 1818-ban fölmért 30 malom túlnyomó többsége - 17 - a Tettye patak vizére épült, 1 a puturluki mellékágára, 5 a Meszes és Szabolcs felől lefolyó vízre, 2-2 a bálicsi, daindoli, sárkánykúti vízfolyásra, 1 a Főcsatornára. A kerékátmérők - amik a malom őrlőteljesítményét alapvetően meghatározzák - változatos nagyságúak, a legnagyobb 3 öl 4 láb, a legkisebb 1 öl 3 láb, 9 hüvelyk.

1

'

1 A kerékmagasságot tekintve nincs nagy eltérés a járásbeli községekben működő malmoktól, a többség ott is másfél-két öl átmérőjű kerékkel dolgozik.

15 A pécsi malmok a kis esésű, kevés vízhez alkalmazkodva zömmel felülcsapók, a kerekek száma szerint: felülcsapó alulcsapó összesen 1 kerekű 2 kerekű 3 kerekű 11 16 12 40,0° '< 17 56,7°/( J 3^3°/, 30 100°/, 28 93,3% 2 0,7% ü