Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

gyarországi főúri családok mecénás-egyéniségei, s a felszabadított területeken a a püspöki székhelyek építkező főpapjai a többi művészeti ágban tevékenykedő mestereket is foglalkoztatták. Ezek megrendelései, illetőleg munkája nyomán láttak napvilágot a 18. század ízlésének megfelelő díszes berendezési tárgyaik, a kastélyok, székesegyházak barokk stílusú bútorai, festményei, szobrai és felszerelési eszközei. Az ország teljes felszabadulásával egyre inkább a déli és a keleti területeken is jelentkezett az új formarend szerint készülő alkotások iránti igény, amelynek kielégítésére kezdetben külföldről hívtak mestereket. A hazai kézműipar művészeti színvonalának emelkedését jelzi, hogy a honi alkotók és műhelyek számára is egyre több megrendelést adtak. A barokk művészet Baranya megyében elsőként Franz Wilhelm Nesselrod pécsi püspök (1704-1732), illetve a káptalan tagjainak megrendelései által a pécsi székesegyház falai között honosodott meg, hogy azután innen sugározzon szét, s adjon termékenyítő mintát a város és környéke épületelit, templomait és ezek berendezési tárgyait készítő helyi mesterek számára. Pécsett az első jelentősebb barokk szobrászati mű 1726-ból való. Ekkor Nesselrod püspök, Lorenzo Mattielli olasz származású osztrák szobrásszá

1

! elkészíttette unokaöccsének, a péterváradi csatában elesett Franz Bertram Honsbruchnak síremlékét, amelyet a székesegyházban állítottak fel. Matti elli kőanyaggal, és nem a helyszínen dogozótt, ezért a vázlalikönyvet tőle nem származtathatjuk. A korai alkotások között megemlítjük azt a Nepomuki Szent János-szobrot, amelynek elkészültéről Nesselrod püspök 1727. június 5-én Bakics kanonokhoz intézett leveléből értesülünk.

4 A legközelebbi szobrászati megrendelések már Berényi Zsigmond püspök (1740-1748) idejéből származnak. 1741-ben a püspök szerződést kötött Johann Peter Kralil pozsonyi kőfaragóval a pécsi székesegyház barokk főoltárának elkészítésére. A hozzávaló szobrok mesterét Bohumil Gottfried Fritsch köréből származtatják. Az oltárt és szobrait 1746-ban szállították Pécsre. Berényi püspök 1742-ben az egykori székesegyházi szószék készítőjét, a bécsi Johann Georg Hillebrandot is foglalkoztatta, Pécsett azonban ez a mester sem járt.

5 Berényi püspök hivatali idejének kezdetétől mintegy 35 éven át főként a püspöki megrendelések szolgálatában folyamatos tevékenységet fejtett ki Speth Ferenc pécsi szobrász és műhelye. Feltehetőleg Berényi püspök hívására Pozsonyból telepedett Pécsre, s a barokk szobrászat és díszítő faragás motívumkincsének átplántálásáva! a helyi iparművészeti alkotások stílusának alakulásában, ugyanúgy a szoborművek megformálásának módjában is irányt mutatott. A művészeti élet élénkségére, s a vele szemben támasztott igény színvonalára utal, hogy az 1770-es évek elején Klimo György püspök egy pécsi szobrászati iskola felállítását tervezte. Vezetésével az 1774-ben készült székesegyházi mellékoltárok alkotóját a bécsi Johann Martin Fischert bízta meg, aki azonban e feladatát betegségére hivatkozva nem vállalta.

0 Ismert munkáik alapján a vázlatkönyvet sem Speth, sem Fischer, sem pedig az ugyancsak Klimo püspök hívására Pécsre érkezett Antonio Giuseppe Sartori bécsi szobrász nem használhatta, s e nélkülözhetetlen munkaeszközétől bizonyára egyikük sem vált volna meg. A fenti körülmények és más forrásból táplálkozó megállapításunk szerint, a 18. században Pécsett foglalkoztatott szobrászok a vázlatkönyvvel nem álltak kapcsolatban. Ezek után az a lehetőség is felmerült, hogy a vázlatok tulajdonosa a német nyelvterületről betelepített lakossággal érkezett Baranyába, aki a megye templomai számára készített szobrak, faragványok ellenértékéből tartotta fenn magát vagy családját. Kutatásaink, helyszíni vizsgálatalink azonban nem hoztak olyan eredményt, amely a 18. század első feléből való alkotások létét vagy a későbbi -