Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

lón még épségben lappangóménak is, megtalálásukra igen kevés az esély. A vázlatkönyv további ellenőrizhetősége, illetve feldolgozásának megkönnyítésére lapjait sorszámmal láttuk el és összeállítottuk a rajzok jegyzékét. A rajzok keletkezési helye A vázlatgyűjteményről feljegyzés nem maradt fenn, ezért a vele kapcsolatban felmerült számtalan kérdés közül elsősorban azokra kerestünk meggyőző választ, a'melyek a további részletek feloldásában kulcsszerepet játszamaik. Mindenekelőtt azt a területet kellett körülhatárolnunk, ahol a vázlatokat készítették, illetve ahol általuk egy vagy több műhely a megrendelők kívánságának eleget tett. A jelzett és datált rajzokom feltüntetett nevek elsősorban Ausztriára terelték figyelmünket, azonban ezek ott is ismeretlennek bizonyultak.'

3 Ennek ellenére első vizsgálatainkat a feltehetően Thomas Schwantfhalert, a neves osztrák szobrász-dinasztia tagját fedő ,,TS" jelzésű vázlatokra alapozva Salzburg, illetve Ried im Innkreis körzetére korlátoztuk, ahol az 1979-ben szemrevételezett mintegy 30 templom szoborkészlete a vázlatkönyv rajzaival meglepő konceptusbeli és kompozíciós hasonlóságot mutatott. A második ausztriai kutatásunkra 1982-ben nyílott alkalmunk, s ekkor Innsbruck és környéke szobrászati emlékeit vizsgáltuk. Már az eddigi tapasztalatokból is megállapíthattuk, hogy a vázlatok osztrák szobrászkörökre vezethetők vissza, s ezt, a felkutatott és azonosított, tehát e rajzok alapjain megvalósult művek kézzelfogható módon bizonyították. A vázlatkönyv merített papírlapjainak minősége megközelítően homogén. Alig észlelhető eltérés mindössze a felület textúrájában, a lapok vastagságában mutatkozik, ami a kor papírkészítő műhelyeinek technológiai sajátságaiból következik. A papíranyag különböző területekről való származását a mintegy 20 féle vízjel alapján állapítottuk meg. Formai kialakításuk a kor igényeinek megfelelően gazdag, más esetben egyszerű szám- és betűlkombinációbain jelentkezik. Elkülönítettük a Tirolban (1-2. ábra), a Felső-Ausztriáiban (3-4. ábra) és a dél-bajor területen (5-6. ábra) felhasznált lapok vízjeleit. A papírmalmak működési területét az előfordulási helyek nem határozihatják meg, amint azt a képjegyzék szerinti 97. és a 172. számú, Stamsban készült rajzok „Bergamo" feliratú vízjele is mutatja. A figurális vízjelek mellett többnyire monograimmok is szerepelnek, amelyek feloldása a jövő kutatásának lehet feladata. 2. 78. századi szobrászati emlékek és a vázlatkönyv megjelenése Baranyában A rajzok származási helyének megállapítása után az a magától adódó kérdés vetődött fel, hogy mikor és milyen módon kerülhetett egy osztrák szobrászműhely vázlatkönyve Magyarországra, illetőleg éppen Baranya megyébe. A körülmények vizsgálatában érintőleg utalnunk kell azokra a társadalmi-politikai változásokra, amelyek a 17. század végétől a művészetet pártfogoló rétegek ízlését a barokk form a rend szerint alakították. A török hódoltság utáni újjáéledő katolicizmus és ellenreformációs törekvések nyomán az egyházi és a világi megrendelők igénye elsősorban az építészeti alkotásokban valósult meg, majd a későbbiekben a tehetősebb, főként a nyugat-ma-