Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Boros László: 17. századi osztrák szobrászvázlatok Baranyában

17. SZÁZADI OSZTRÁK SZOBRÁSZ-VÁZLATOK BARANYÁBAN BOROS LÁSZLÓ ,,A »Pecsi Vazlatkönyv« című dolgozatunk

1 mór korábbam bemutatta azt a művészettörténeti ritkaságot, amelyet ezúttal újabb szempontok megvilágításában tárunk a téma iránt érdeklődők elé. Háromszáz év előtti mesterek napjainkig lappangó alkotását tettük vizsgálatunk tárgyává, s az alábbiakban e rendkívüli élményt nyújtó elemző munka eredményeiből aduink ízelítőt. Olyan vázlatkönyvről van szó, amelyhez jellegében hasonló hazáinkban mindössze egy alikalommal bukkant fel a 18. században működött Kracker János Lukács festő, csak nemrég megtalált vázlatrajz-<koIlekciójáinak formájában.

2 A külföldöm eddig ismert 17. századi szobrászati előtanulmányként használt vázlatgyűjtemények kis száma, illetve csekélyebb terjedelme megengedi, hogy a pécsi vázlatkönyvet - a túlzás vádja nélkül — európaii ritkás ágiként említsük. A gyűjtemény legszebb rajzait 1982 őszén a Budapesten megrendezett barakk ülésszaikon mutattuk be, s ez alkalommal Garas Klára akadémikus a vázlatkönyv védett műkinccsé nyilvánításáról intézkedett. E kultúrtörténeti emlék a Baranya megyei Erdősmecske plébániáján, értékével arányban nem álló körülmények között volt. Felismerve különlegességét, közbenjárásunkkal elértük azt, hogy ma a pécsi Egyházmegyei Gyűjtemény tulajdonában és őrizetében van. így vált lehetővé, hogy a kötet műtörténeti Vizsgálatát és elemzését elvégezhessük. 7. A vázlatkönyv Az eredeti rajzokból álló kötet könyvszerű, a sarkoknál és a gerincnél bőrrel erősített vastag kartonkötésben, 230 lapon 251 rajzot, illetve rajzolt oldalt tartalmaz. E vörös kréta-, néhány esetben grafit, aVa g y toll vázlatok kétségtelenül egy szobrászműhely munkarajzai. Ezt bizonyítják a rajzok technikai sajátságai, a talapzaton ábrázolt figurák, az általunk Felső-Ausztriában, illetve Tirolban azonosított szobrok, s végül a kötet lapjai között talált, vésőtől származó faforgács-darabok. A könyv mérete 335x210 mm, vastagsága 40 mm. Igen szép vízjelékkel ellátott merített papírlapjai többségükben 325x210 mm nagyságúak, míg a legkisebb lapok 200x150 mm méretűek. A kötetből kitépett lapok maradványai mutatják, hogy a rajzok bizonyára legszebb példányai illetéktelen kezekbe kerültek, s, ha egyálta-