Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

Napköziotthonok 1937. 1938 I. félév II. félév 1, félév II. félév 1—2. Gyárvárosiak 80 gy. 95 gy. 90 gy. 178 gy. 3. Meszesi 65 gy. 65 gy. 48 gy. 58 gy. 4. Cassián telepi 53 gy. 65 gy. 42 gy78 gy. 5. Pécsbányatelepi 44 gy. 80 gy. 55 gy78 gy. 6. Remény utcai — — 48 gy. — 7. Kertvárosi 66 gy. 55 gy. gy. 43 gy." Az Ágoston téri elemi iskola mellett 1940. december 1-től új napközi létesült, melyben havonként átlagban 60 gyereket helyeztek el. A személyi kiadásokat a város pénztára, a dologiakat a Budai Külvárosi Katolikus Kör fedezte/'

8 Az 1941. január 29-i jelentés beszámolt orról, hogy a Remény utcai szükséglakások épületében is nyitottak egy ilyen otthont, amely átlagosan 60 gyerek befogadására volt képes, és amelynek a kiadásait a város szociális alapjából biztosították.

49 Az otthonokban rendszeres étkeztetés folyt, emellett számos jótékonysági akciót is szerveztek a gyerekek ellátására. 1937 májusában például ingyen tízórait 188, ingyen ebédet 90 gyerek kapott naponta.

50 Két év adatait az 1938. július 19

j

i jelentés összegzi. Eszerint 1937 májusában 1 710 tízórait és 1 710 ebédet osztottak ki, míg 1938 azonos időszakáiban ez a szám 3 796 ill 2 173 adag volt.

51 A következő adat már a háborús évből való. 1942-ben összesen 74 044 tízórai, 78 293 ebéd, 67 730 uzsonnaadagot, 5 296 liter tejet osztottak ki.

52 1938 húsvétján a gyerekek szeretetcsomago't kaptak, míg az 1940-41-es tamévben befolyt iskolamulasztási pénzbírságokból és büntetésekből a rászoruló gyerekek cipőit javíttatták meg, 620 pengő összegben.

53 Az Istenkúti iskolában lebonyolított étkezési akció eredményeként átlag 25 gyerek két hónapig részesült élelemben.

5

'

1 A város fonyódi üdülőtelepén ezekben az években átlag 4-4 csoportban 3-3 hétig továbbra is üdültek az arra rászorulók gyerekei, 80 fős csoportokban. A szezon június közepétől szeptember közepéig tartott. 1937-ben 305, 1938-ban 392, 1942-ben 380 gyerek nyaralt így. 1942-ben 100 hadba vonult szülő gyermekét üdülte t'ték. Költségeik kisebb részét a városi üzemek, a Budai Külvárosi Katolikus Kör és maguk a szülők, nagyobb részben az Országos Nép- és Családvédelmi Alap fedezte.

53 A háborús évek megnehezítették az erre a célra fordított összegek további folyósítását. 1939-ben például a város az iskolás gyermekek étkeztetésére 10 457 P póthitelt biztosított.

56 Ugyanakkor a város az 1941. október 13-i rendkívüli közgyűlésen a költségvetésben mutatkozó nehézségek miatt mind a gyermekétkeztetésre, mind a nyaraltatásra, mind a sokgyermekes családok megsegítésére szánt összegek törlését rendelte el, amelyeket ezentúl az Országos Szociális Felügyelőséggel folytatott tárgyalások eredményeként az Országos Nép- és Családvédelmi Alap vett át.

57 A területi revíziók után a felvidéki és az erdélyi testvérközségek itt tartózkodó gyerekeinek tartását, a székely tanoncok neveltetését a város biztosította mind 1941-ben, mind 1942-ben, sőt 1943-ban még nyaraltatásukról is gondoskodott.

58 A kormányzat ínségenyhítési akciók szorgalmazásával szintén szeretett volna javítani a helyzeten. A kormányzó felesége által kezdeményezett egyik ilyen akció 1937. május 31-gyei ért véget. Pécsről a hatóságok 516,80, az intézmények és testületek ,10 014,85 összesen 10 531,65 pengő készpénzről szóló kimutatást küldtek föl a kormányzó