Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunáinttúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában

illetve robotiajstromok is. Mindezek birtokában megbízható módon követhetjük évről évre az innen távozó adóköteles személyek nevét. A feljegyzések ezúttal is ha nem is a teljességet, de egy nagyon megbízható minimumot rögzítenek. E forrásaink adatai alapján Kecskemétről Pécsre 1687-ben 3, 1688-ban 4 fő távozott. Rajtuk kívül Baranyába távoztak még a 17. század folyamán a városból: 1670: 2, 1674: 2, 1675: 1, 1677: 1, 1680: 1, 1681: 3, 1686: 4, 1687: 4, 1688: 3 fő. összesen tehát 27 család visszaköltözéséről, pontosabban Kecskemétről a DélDunántúlra történő áttelepüléséről vannak megbízható adataink. A két évtizedre nyúló időszakban csak töredéknyi rész tért tehát vissza. Ugyancsak kiemelésre kívánkozik az, hogy a török kiűzését követő években érezhetően felgyorsul e folyamat. Feltétlenül meg kell azt is említenünk, hogy míg a bevándorlásnál Baranya aránytalanul sok családot adott, a visszavándorlás alkalmával sem az arányokat, sem az abszolút számokat tekintve sem áll az élen. Ennek ellenére Kecskemét, és rajta kívül több más település 17. századi migrációjában meghatározó szerepet játszottak Délkelet-Dunántúl települései, illetve annak lakói. Egy mégoly sokrétű ismertető sem képes az igazán jelentős források dokumentatív erejével versenyre kelni. Ezek a látszatra egysíkú, monoton jegyzékek felette sokoldalú tájékoztatást tudnak nyújtani az adott területtel foglalkozók számára. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben egyre következetesebben publikálják mind a török, mind a magyar közigazgatás működése során keletkezett írott emlékeinket. Igen csonka lenne a fenti rövid ismertető az 1689-es kecskeméti feljegyzés melléklése nélkül.

10 A terjedelem felesleges növelésének elkerülése végett el fogunk tekinteni attól, hogy a tizedenként külön felvett helyi lakosok nevét közreadjuk. Ettől eltekintve az egész forrást betűhíven mellékeljük. Betartjuk a tizedenkénti beosztást is. Azon néhány esetben, amikor eredetileg az adózó nevét a helyiek között rögzítették, a névsor végén tüntetjük fel a személynevet és választóvonallal különítjük el. JEGYZETEK 1 A hódoltságon élők sorsára, a kettős adóztatás érvényesülésére bőséges anyagot tárt fel Szakoly Ferenc: A magyar adóztatás a török hódoltságban (Akadémiai Kiadó, Bp. 1981. 486 I.) c. műve. 2 Baranyában a 18. század is az emberek ezreit követelte, és csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg tartósan a térség lakosainak számbeli növekedése. A belső háborúskodásra vonatkozóan I. Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Újabb adatok a „rác" és a dunántúli kuruc csapatok dúlásairól. Baranyai Helytörténetírás, 1974-75. 95-120. 3 Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral, II. 1861. Kecskemét, ill. Majlát Jolán: Egy alföldi civis-város kialakulása (Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Bp. 1943.). 4 Hornyik: i. m. II. 5 Szakály: i. m. 225. () Iványosi-Szabó Tibor: Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben. Baranyai Helytörténetírás 1981. 107-113. ' Révész László: Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18-19. században. Kecskemét, 1956. 8 A III. számú táblázatban a családneveket abban a formában adjuk közre, amelyben az adókönyvek többségében találhatók. így egy-egy esetben minimális eltérés tapasztalható a mellékletben látható formával szemben. Az adókönyvekben történő esetleges ellenőrzés érdekében döntöttünk az eltérő írásmód mellett.