Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vargha Dezső: Pécs Thj. város szociálpolitikai tevékenysége (1936-1944)

Időpont (1913-as állapot = 100) Megélhetési Élelmiszerek indexszámai Ruházati cikkek 1939. január 101,4 101,6 101,1 102,3 102,3 102,2 103,9 105,1 110,4 110,8 112,3 92,2 92,7 91,9 94,3 94,4 94,2 97,1 97,3 104,7 105,3 108,3 134,3 134,3 134,3 134,3 134,3 134,3 134,3 136,9 151,7 151,7 151,7 június július augusztus szeptember október 1940. január február július augusztus szeptember A számadatokat vizsgálva kitűnik, hogy a világgazdasági válság utóhatásaként a ruházati cikkek terén biztató csák a helyzet, itt 194CWe a szint másfélszeresére emelkedett az 1913-as utolsó békeév óta. A megélhetés számadatai 1937-re érték el a háború előtti szintet, azután pedig lassan emelkedtek, a kezdődő háborús konjunktúra eredményeként. Az élelmiszerek indexszámai nagyobb visszaesést mutatnak, a válság itt mélyült el a legjobban. A 90-es számot 1937 elejére, az 1913-as színvonalat csak 1940 nyarán haladták meg.

10 A korabeli statisztikák szerint az 1920-as és az 1930-as népmozgalmi adatok azt mutatják, hogy az iparban foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban dolgozókéhoz viszonyítva tizennégyszeres emelkedést ért el. Míg ugyanis az ipari munkások száma 652 9ó5 fővel gyarapodott, addig a mezőgazdaságban dolgozók létszáma - a 473 300 fős természetes szaporodás mellett - csak 45 152-vel nőtt, noha az arány 51,8% :48,2%-ban állapítható meg az eredetileg falun élő népesség javára. A hivatalos adatok azt mutatták, hogy ebben az évtizedben 354 246 fővel csökkent a mezőgazdasági népesség száma, míg 73 902 ember vándorolt ki az országból. Az agrárjelleg erős hanyatlása a népesség városba áramlását vonta maga után. A korabeli tanulmány leszögezi, hogy egyrészt az ország területének nagymértékű csökkenése 1918 után, a nyersanyaglelőhelyek csökkenése, másfelől az iparfejlődés nem kielégítő üteme, a kisipar válsága nagymértékű képzetlen munkaerő és munkanélküli megjelenését vonta maga után a városokban. S hogy ez égető társadalmi gond volt, mutatja az az adatsor is, amely szerint 1930 végén a munkanélküliek száma 224 103 volt, s ebből az iparban 143 077 fő, a kereskedelemben 21 730 fő, a mezőgazdaságban 59 296 fő vesztette el munkalehetőségét. így érthető, hogy az 1929-33-as nagy gazdasági világválság milyen nagy súllyal nehezedett az amúgy is társadalmi bajokkal küszködő országra, s hogy ezek az objektív tényezők a válság elmúltával sem szűntek meg. A kormányzatnak mindenképpen számolni kellett vele, s különösen a városokban jelentett nagy gondot a munkanélküliek, ínségesek és családtagjaik megsegítése, illetve munkaalkalmak teremtése.

11 Pécs törvényhatósága — a kisgyűlés javaslata alapján - az 1937. április 6-án tartott közgyűlésen a sürgető igények hatására az éves költségvetés IV. csoportjába tartozó szegényügyi és népjóléti összeg változatlanul hagyását mondta ki, //. Pécs ínségenyhítő tevékenysége