Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

0 Mindössze 5 község és Mohács város határában volt 3 000 hold feletti területű uradalom, s közülük is csak a köikedi haladta meg az 5 000 holdat (12 432 kh). MSK Új s. 99. k. 2-22. 7 A földműveléssel foglalkozó önálló kereső népesség birtokterjedelem szerinti %-os megoszlása: . . . . . . . . . . Birtokkategória Baranya megye Vármegyei országos átlag 0,1 3,4 3,6 1-5 35,1 43,0 5-10 26,4 22,0 10-20 22,6 15,3 20-50 9,1 7,5 50-100 0,5 1,3 100-200 0.1 0,4 200-1000 0,0 0,3 1000 felett 0,0 0,1 MSK Új s. 114. k. 112. I. 8 Baranya megyei Levéltár (Bm. L.), Baranya vármegye közgyűlésének jegyzőkönyve (Bm. közgy. jkv.) 2. kgy. (10 322. alisp.) 1934. 9 Tóth Tibor: Ellentét vagy kölcsönösség, Magvető, Bp. 1980. 116-125. 10 Részesedésük a földművelésből élők között Baranyában 9,9% (cseléd), illetve 16,5% (munkás), szemben a 10,8 illetve 27,6%-os országos aráinnyal. MSK Új s. 114. k. 110—111. 11 Erre mutat, hogy kevés helységben élt nagyobb számú cseléd, többen laktak falvakban, s kevesebben majorokban, pusztákon — eltérően más megyéktől. (Pl. Fejér, Somogy, Tolna.) MSK Új s. 86. k. 84-127. és 295-348. 12 Uo. 244. 13 MSK Új s. 94. k. 210-211. 1/1 A jelzett ágazatok részesedése az összlakosságból (%). Sorszám Ágazat Baranya megye Országos átlag 1. bányászat 3,9 1,6 2. ipar 15,4 18,3 3. kereskedelem 2,1 3,5 4. közlekedés 2,2 3,4 összesen : 23,6 26,8 MSK Új s. 114. 94-96. 15 A keresők 0,2%-a. Ide soroltuk az iparban legalább 4, a kereskedelemben legalább 3 segédet alkalmazó tulajdonosokat. MSK Új s. 94. k. 210-211. 16 Uo.. 101-102. és 210-211. 17 A bányászok szociális helyzetét, szervezeteit és mozgalmait részletesen ismerteti Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története, Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Bp. 1952. Uó.: A komlói kőszénbányászat története, Pécs, 1958. Szekeres József: A magyar bányamunkásság harcai 1934-1944. Akadémiai Kiadó, Bp. 1970. 18 A közszolgálatúak az összes munkavállalóknak országosan 2,3, Baranyában csak 1,7 %-át képezték. Közülük 24,2% dolgozott a közigazgatásban, 31,5% a tanügy területén és 11,9% egyházi szolgálatban. MSK Új s. 114. k. 163. 19 310 község közül 186-ban (60%) számuk 1-5 között volt, 33 faluban (10,6%) mindöszsze egy. Nyolc kis faluban nem élt értelmiségi. MSK Új s. 86. k. 3—8. 20 1930-ban az ország lakosságának 7,9%-a volt nem magyar, Baranyáénak viszont 39,5 %-a. MSK Új s. 83. k. 7. és. 82-83. 21 A források igen heterogén szóhasználata miatt (kisgazdák, gazdálkodók, birtokosok, földművelők stb.) — némileg önkényesen — e kategóriába vontuk az 1-50 holddal rendelkezők összességét. Erre lehetőséget ad, hogy q harmincas években kialakult gazdasági helyzet az eltérések ellenére hasonlóan érintette őket. Vö. Berend T. Iván—Ránki György: A magyar társadalom a két világháború között in. Berend-Ránki: Gazdaság és társadalom, Magvető, Bp. 1974. 319-367. 22 Bm. L. NEP vegyes alakuló zászlóbontó gyűlések jegyzőkönyvei (a. zb. gy. jkv.). (A