Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)
azonban, hogy nemcsak a vezetésben vettek részt kevesen, hanem több helyen a pártba sem léptek be. Sokan közülük is határozottan kormány- és pártellenes magatartást tanúsítottak, agitációt folytattak. 102 Elégedetlenségük forrása ugyanaz volt, mint a birtokos parasztságé. A válság hatásai a vitézi telkeket sem kerülték el, az ígéretek beváltásának elmaradása, a nem kellően hatékony intézkedések kormányellenes hangulatot is kiváltottak körükben. Véleményüket hangoztatták mind a vármegyei törvényhatósági közgyűlésen, mind a vitézi székkapitány jelentéseiben. 103 A vitézek felemás állásfoglalásának létszámukat meghaladó társadalmi súlya volt, s másokat is befolyásolt. Egyszerű és hatásos megoldást talált a központ az állami alkalmazásban álló vasutasok és postások esetében. 1934-ben központilag, adminisztratív úton a párt tagjainak nyilvánították őket. m Személyi lapjaikat is a központból küldték meg a helyi szervezeteknek, amelyek irányítása alá tartoztak. Az érintettek nem tiltakoztak. Azok sem, akiknek politikai nézetei nem egyeztek Gömbösével. Visszatartotta őket az államtól való közvetlen anyagi függésük. A biztos egzisztenciát - állandó fizetést, nyugdíjat, esetleg szolgálati lakást biztosító állás megtartása politikai állásfoglalásukon is múlt. Számuk a megyei lakossághoz viszonyítva csekély volt. Jórészük szavazati joggal rendelkező családtagjait is figyelembe véve azonban az 1934. évi létszámnövekedés nem elhanyagolható összetevőjét képezték. /V. A nemzetiségek reagálása A megye társadalmi összetétele nyilvánvalóvá teszi, hogy a NEP-szervezés eredményességét erőteljesen befolyásolta a nemzetiségek állásfoglalása. Különösen a németeké, akik a megye lakosságának 34,7%-át alkották. A pártszervezés eredményei azt mutatják, hogy körükben Gömbösek a magyar falvaknál, a megyei átlagnál is jóval kisebb befolyásra tehettek szert. A többségében németek lakta községekben az átlagnál jóval alacsonyabb volt a NEP-tagok aránya. A NEP-tagok %-os aránya választókerületenként (1943. február) Választókerület Az összes helységekben A többségében németlakta községekben 1. Dárdai 31,4 16,1 2. Mohácsi 19,7 6,9 3. Pécsváradi 14,4 9,2 4. Sásdi 25,3 18,6 5. Szalántai 20,6 34,7 6. Szentlőrinci 36,6 20,9 7. Villányi 21,6 20,9 Baranya megye összesen: 25,2 16,7 A jelentős eltérések a kutató számára parancsolóan vetik fel a kérdést: milyen, a magyarokétól eltérő okok motiválták a kormánypárttal kapcsolatos állásfoglalásukat. Gazdasági, társadalmi helyzetük, vagy nemzetiségi létük határozta meg elsősorban politikai megnyilvánulásaikat.