Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

hoz képest viszonylag nagy arányban léptek be a NEP-be, ez azonban a lakosság kis töredékét jelentette.

83 A helyi pártvezetők közötti alacsony arányuk, illetve a paraszti követelések túlsúlya a különböző memorandumokban nem bizonyítja elzárkózásukat. A paraszti túlsúlyú helységekben természetes volt, hogy az értelmiségieken kívül mindenekelőtt a tekintélyes gazdák kaptak megbízást, nagyobb befolyással rendelkezvén a lakosság körében, mint bármely kereskedő vagy szabó, cipész. Ugyanakkor a paraszti követelések itámogaltása az ő elsőrangú érdekük is volt, hisz gazdasági helyzetük stabilizálódásának alapfeltétele volt a parasztság vásárlóerejének növekedése. A NEP-taggá lett kispolgárság is helyzetét javító tetteket várt. Már 1933 februárjában követelte a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a közterhek csökkentését, s ennek érdekében más intézkedések foganatosítását.

84 Az iparosok országos központjának döntésére reagálva a dél-dunántúli kőművesek nagygyűlésén más foglalkozási ágak álláspontját is kifejezték, amikor így fogalmaztak: ,, . . . az iparosság a Nemzeti Egység Pártjának keretein belül is minden rendelkezésre álló eszközzel a jogos iparoskívánságok érvényre juttatását igyekszik megvalósítani".

80 Az elégedetlenség később sem csökkent, sőt újból és újból hangulatuk romlásáról adtak jelentést a NEP-vezetők.

86 így tehát - ha összlétszámukhoz viszonyítva jelentős mértékben növelték is a párt létszámát — feltétlenül megbízható bázist a kispolgárság egésze sem jelentett számára. 4. Az értelmiség A lakosság többi rétegeire gyakorolt befolyásuk miatt különösen nagy politikai jelentősége volt az értelmiség állásfoglalásának. Az országos központ nemcsak a pártban való részvételükre számított, hanem arra is, hogy aktív szerepet játszanak a helyi szervezetek kialakításában és vezetésében.

8

' Csatlakozásuk mértékére is elsősorban a vezetésben való arányukból következtethetünk.

88 A baranyai értelmiség helyzetének sajátossága, hogy a munkanélküli diplomások elhelyezkedési nehézségei relatíve kevés feszültséget okoztak. A frissen végzett állástalanok elsősorban a sanyarú körülmények között is nagyobb lehetőségekkel kecsegtető megyeszékhelyen próbáltak szerencsét, így a helyzetükből fakadó ellentétek is inkább ott csapódtak le.

8<J A reagálások foglalkozási csoportonként és területileg is igen eltérőek, akárcsak a mögöttük meghúzódó okok. A kis helységek többségében a magasabb iskolázottságú intelligenciát a pap és a tanító jelentette. Közülük legtöbben - a megye lakosságának felekezeti megoszlásából

90 és abból fakadóan, hogy az elemi iskolák nagy része egyházi iskola volt —, katolikus lelkészek és felekezeti tanítók voltak. így igen sok helyen a helyi pártszervezetekben és azok vezetésében is csak rájuk lehetett volna számítani. Ebben a helyzetben különös jelentősége lett a felettes egyházi szervek, személyek állásfoglalásának. Az egyházmegye befolyásos személyiségei többségében élükön Virág Ferenc püspökkel - a politikai katolicizmus konzervatív irányzatának hívei, helyi vezetői voltak. Néhányan a demokratikus ellenzékhez vonzódtak, mint pl. Perr Viktor, az Emericanum igazgatója, aki a Független Kisgazdapárt egyik jelentős megyei vezetője lett. Jóllehet más-más okokból, eltérő céllal, de mindkét csoportosulás keresztezte Gömbös célját. A megye papságára és katolikus tanítóira elsősorban a konzervatív irányzat tudott hatást gyakorolni. Mindenekelőtt Komócsy István egyházmegyei főtanfelügyelő révén, aki a Gömbös-kor-