Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933-1936)

községekben születtek hasonló nagyságú NEP-szervezetek (pl. Drávapiskiben és Nyugotszenterzsébeten). Ezzel szemben szélsőségesen eltérő taglétszámok alakultak ki olyan falvakban is, amelyek lakossága hasonló összetételű volt. E tények arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a parasztság a NEP-pel, általában Gömbös politikájával kapcsolatos állásfoglalását az eddiginél árnyaltabban kell megítélnünk. Ügy tűnik, az egyes paraszti rétegeknek a kormánypárttal szembeni magatartása korántsem volt annyira homogén illetve a különböző rétegeké olyan eltérő, mint azt eddig véltük.

50 b) A nagy- és középbirtokosok Az agrártársadalom szűk, legfelsőbb rétegének állásfoglalása alacsony létszáma ellenére igen erősen befolyásolta a NEP-szervezés alakulását. Társadalmi rangjukból fakadó tekintélyükön túl mindenekelőtt azáltal, hogy a birtokaikon élő cselédek, azon sokszor másutt pótolhatatlan munkaalkalmat találó mezőgazdasági munkások, sőt kisbirtokos parasztok politikai pártállását is meghatározhatták - kihasználva gazdasági függésüket. Forrásaink igen kevés közvetlen utalást tartalmaznak a megye nagy- és középbirtokosainak politikai nézeteiről, párttagságáról. A róluk alkotott képet viszont nagy valószínűséggel rajzolhatjuk meg cselédeik, munkásaik vagy a birtokaik álta'1 uralt falvak szegényparasztságának magatartása alapján. A megyében élő arisztokraták, nagybirtokosok korábbi politikai állásfoglalásuk alapján többségükben ellenszenvvel, gyanakvással fogadták az új típusú pártszervezést. Támogatásukat vagy teljesen megvonták az új vezetéstől, vagy csak átmeneti bizonytalanság után csatlakoztak az új párthoz. A vármegye legnagyobb birtokosai, a legitimista sellyei földbirtokos, gr. Draskovics Iván, valamint a püspök és környezete végig szembenálllltaik a Nemzelti Egység Páirttjjávtal.

51 Jeszenszky Imre gödrei birtokos hosszabb várakozás utam csak 1933. szeptember 30-án jelentette belépési szándékát.

52 Hasonló ingadozás jellemezte Frigyes főherceg uraldalmának vezetését. 1933. július végén még határozottan állást foglaltak a pártszervezés ellen, szeptember 10-én azonban választójoggal rendelkező cselédeik és munkásaik kivétel nélkül csatlakoztak a párthoz.

53 A NEP tagjai sorába lépő arisztokraták sem lettek azonban Gömbös hívei. Többségük konzervatív politikai beállítottságú volt, s a kormánypárton belül Bethlen hívének számított. Általánosan jellemző volt rájuk, hogy a párt szervezéséhez nem adtak aktív támogatást, ellenezték az alsóbb rétegek bevonását a politikai életbe. A pártban vezető szerepet — azt is csak főispánként - egyedül vállaló gr. Benyovszky Móricz mások nevében is állást foglalt a politikai keretek tágítása, a radikális változások ellen, „konzervatív haladást" követelve.

54 A középbirtokosok néhány képviselője Gömbös pártjának legaktívabb szervezői, legodaadóbb hívei közé tartozott. Vitéz Kovách Antal, nyugalmazott tábornok, alig 200 holdas birtokán gazdálkodott,

55 a NEP-szervezés szempontjából a legnehezebbnek bizonyult pécsváradi választókerület elnökeként végzett igen nagy munkát. Bár választókerületének szervezettsége a legkisebb maradt Baranyában, nem kis szerepe volt abban, hogy Szilágyon, ahol birtokai elterültek, jóval átlag feletti volt a NEP-tagok száma. (64,9%) A villányi választókerület elnöke, Teleki Sándor nagy kiterjedésű szőlőbirtoka és szőlővessző-telepe a villányi borvidék központja volt. Teleki a titkári teendőket is elvégezve teljesen kezében tartotta a pártszervezést választókerületében. Még