Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Iványosi-Szabó Tibor: Délkelet-Dunáinttúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában

Helység Az érkezettek Helység száma Az érkezettek száma Gyöngyös 1 Rimaszombat 2 Győr 2 Sass 2 Halas 14 Solt 3 Izsák 4 Sólymos 1 Jenő 1 Sükösd 1 Káta 1 Szeged 14 Kecske 1 Szentes 3 Kőrös 3 Szentgyörgy i Ladány 1 Szentki rály 18 Légrád 2 Szentlőrinc 8 Makad 2 Szentmárton 1 Makó 3 Szentmiklós 1 Martonos 1 Vecsés 1 Mindszent 1 Miskolc 1 Baranya 182 Nagyút 1 Dráva melléke 1 Ócsa 1 Felföld 5 Pataj 4 Mátyusföld 1 Pécs 1 Tótország 6 Posga 1 Vidéki (?) 1 Végigtekintve a települések nevén azt tapasztaljuk, hogy nagyobb részük Kecskeméttől egy-két napi járáson, azaz 50-60 km-en kívül eső körzetben van. A közvetlen környező településekről származók aránya viszonylag alacsony. Több mint feltűnő viszont, mennyire magas a Baranyából ide származottak száma. Az összes „vidéki" 56%-a innen jött. Ha felidézzük, hogy 1677-ben a kb. 100 baranyai-somogyi jobbágycsaládot vittek fel innen Budára, az újabb közel 200 baranyai család kecskeméti jelenléte egy-egy ,,nagy futással" semmiképpen sem magyarázható. Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy ezen dunántúli tájegységgel a város évtizedeken át igen szoros kapcsolatban állott, hanem azt is, hogy a Baranyából menekülni kényszerülők, távozni kívánók tömegesen és tudatosan választhatták úticéljuknak, majd új hazájuknak a Duna-Tisza közét és ezen belül mindenekelőtt Kecskemétet. Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy a Felvidékről, ha nem is olyan tömegesen mint Baranyából, viszonylag nagy számban érkeztek. Valószínű, hogy ez a spontán migráció már a későbbi nagy telepítések előzménye volt, bár ezek a jövevények még nem szlovák parasztok, hanem magyarok voltak. A széles körű szóródás, az igen jelentős távolságról történő tömeges beköltözés azt jelzi, hogy nem szabad a migráció okaként a hódoltság idején sem kizárólag a háborúk okozta „futásokra" gondolnunk. Éppen a Baranyából történő nagyarányú bevándorlás érzékelteti, hogy itt más igen jelentős okok is feltétlenül közrejátszottak. Szakirodalmunk megállapítása, amely szerint a nagy mezővárosok lakossága a környező falvak menekültjei révén növekedett, mindenekelőtt a 16. századi nagy hadjáratok idejére, részben pedig a 15 éves háborúk időszakára vonatkozhat. Viszont az a tény, hogy a Kecskeméten 1689-ben nyilvántartásba vett „vidékiek" annyira sok helyről és oly nagy távolságról jöttek, arra enged következtetni, hogy ezek valószínűleg nem mind 1686 körül menekültek Kecskemétre. Tekintettel arra, hogy 1662-től rendelkezésünkre állanak a város adólajstromai, lehetőség van arra, hogy több évre visszamenően, illetve az 1689-et követő években is ellenőrizzük az összeírásokban szereplő „vidékiek" milyen arányban lelhetők fel. Természetesen nem vállalkozhatunk arra, hogy mind a 20 tized 331 adófizetőjére kiterjedően végezzük el ezen aprólékos összehasonlító munkát. Elég 2. B. Helytörténetírás 1983/84 17