Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

veszthetők szem elől az adott célszerűségi szempontok sem. ,, . . . Nem szorul bővebb indoklásra, hogy az igazságszolgáltatás működésében itt most már úgyszólván egymagában nyilvánuló magyar állami szuverenitás további sértetlen megőrzése fő fontosságú állami érdek. Ha a bíróságok működésüket megszüntetnék, a jogrend megbomlana, súlyos veszélybe kerülne a közrend és a közbéke, s az igazságszolgáltatás teljesen felelőtlen egyének kezébe kerülne . . ." Ennek az állapotnak a bekövetkezése ürügyül szolgálhatna a megszállás tartamának meghosszabbítására, azon a címen, hogy a közrend és a közbéke megőrzése a hágai egyezmény értelmében a megszálló hatalom kötelessége. Ha a magyar állaim összes szervei megszüntették működésüket, a megszálló hatalom már a jogbiztonság fenntartása érdekében sem távozhat e területről. Mindezek előrebocsátása után, rövid vita eredményeként az alábbi határozatot hozták: „1. A •bíróság valamely ügy elintézése alllkal^áfoól általánosságban és hivatalból nem teszi vizsgálat tárgyává Pécsett a városnál újonnan alakult közigazgatási szerv létrejöttét; 2. ha ennek a szervnek törvényszerűsége ellen kifogás emeltetnék, akkor a bíróság a kérdésben az illetékes kormányhatósághoz fordul; 3. ha valamely ügy elintézéséből kifolyóan oly bírói határozatra kerülne sor, amely a bíróságok megszüntetését vonhatná maga után, a határozat meghozatala előtt a kérdés az illetékes tényezőkkel megbeszélés tárgyává fog tétetni ; 4. a bíróságok működését mindaddig folytatandónak vélik, amíg az igazságügyi szervezetbe, annak törvényes működésébe, a bírói ítélkezésbe az új közigazgatási szerv részéről nem történik illetéktelen beavatkozás, s a beavatkozás önálló rendelkezéssel el nem 'hárítható." Ugyanebben a tárgyban az alsófokú bíróság bírói, főügyészi és ügyészi karával is értekezletet tartott Chudovszky, akik a teljes ülés álláspontját szintén magukévá tették. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a bíróságok az új szocialista városvezetés létrejöttét törvénytelennek tartották, de szigorúan ügyelve „független" helyzetükre, ezt a meggyőződésüket nem nyilvánították ki. illetve „törvényes" alapon olyan érvrendszert dolgoztaik ki, amelyre tói mais zk odva — önmaigu

kalt münden oldalról bebiztosítva - folytathatják eddigi tevékenységüket, hozzáigazodva az ellenforradalmi Magyarország joggyakorlatához. Ugyanakkor garanciát szereztek arra nézve, hogy a szocialista városvezetéssel „elkerülhetetlen és a szükség által indokolt érintkezés" nem részesül hátrányos megítélésben. Bizonyos volt, hogy az ebből az alapállásból kiinduló gyakorlat hamarosan összeütközéshez vezet a szocialista városvezetéssel. Nem volt elképzelhető hoszszabb zavarmentes együttműködés a két szerv között, amikor az egyik az ellenforradalom joggyakorlatát kívánja továbbra is követni a mögöttük meghúzódó osztályérdek képviseletével. A másik pedig tagadja azt, ami Horthy-Magyarországon történik, ebből következően annak a helyi gyakorlatban való megjelenését, képviseletét is. Csak idő kérdése volt, hogy a nyílt ellentét kirobbanjon - de hogy milyen konkrét kérdésben és hogy hová fog vezetni, az előre nehezen volt kiszámítható. Az új törvényhatóság 1920 végén lakásszabály-rendeletet alkotott,

81 amit a városi tanács 1921. január 4-én ideiglenesen érvénybe léptetett. A szabályrendelet a városi lakáshivatal hatáskörébe utalt olyan lakásbérleti ügyeket is, amelyek korábban a járásbíróságok hatáskörébe tartoztak. Ezzel egyidejűleg arról is ren-