Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szüts Emil: Politikai küzdelmek a megszállt Pécsett és Baranyában

ember, akkor kedvéért szívesen kivételt teszünk, s nem tekintjük azt, hogy az ő esete némileg társadalmi forradalmat jelent."

3/

' Ezek után már a pécsi szervezet felfogásában is végbement változásokat fejezi ki 1920 februárjában a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának központja részére küldött memorandum, amelyben elemzik a Pécs-baranyai pártviszonyokat. Fontosnak tartják ,,ezen területek pártállás szerinti erősebb megszervezését" elsősorban a megszállás megszűnése utáni képviselőválasztások miatt.

3a Közlik, hogy keresztény-nemzeti irányú nyílt akció vitelére a megszállás miatt nem kerülhetett sor, csupán a régi keresztényszocialista párt fejthetett ki kisebbnagyobb tevékenységet. Őszintén beszámolnak arról, hogy a kisgazdapárt vármegyei — tehát nem pécsi — mezőgazdasági akció leple alatt folytatott szervezőmunkája eredményesebb volt, mint az övéké, így a megyei kerületekben a kisgazda párt szilárd bázisra tett szert. Megállapítják, hogy a két párton kívül más - ,,még párton kívüli program sem posszibilis". A két párt vezetői tárgyalásokat folytattak, s abban kívántak megegyezni, hogy Pécsett a keresztényszocialisták, a megyében a kisgazdák részére biztosítják a politikai vezető szerepet. Ennek érdekében mindenek előtt a kormánybiztos - főispáni állásokat töltenék be az illető párt tagjaival, „amely tény a leendő képviselő-választást eldöntőén az illető párt javára befolyásolná".

36 Ezek után konkrét javaslatot tesznek a kormánybiztosok személyére. Prakatur Tamás mohácsi ügyvédet a megyei, Gosztonyi Gyula ítélőtáblai bírót a Pécs városi kormánybiztosi funkció betöltésére javasolják. Légrády szerepeltetésétől tehát elálltak, helyébe Gosztonyi került. Ezt „az újabb po'liitiikaíi alakulatok figyelembe vételével, a tárgyi és személyi szempontok ismételt mérlegelésé"-vel indokolják.

37 Komócsy Ernszt Sándornak arról ír, hogy ,,a párt éppen méltóságod által hozzám intézett levelének hatása alatt, de a Pécsett is jelentkező ellenhatások miatt, a politikai és személyi tekintetek újabb mérlegelésével" döntött Gosztonyi mellett.''

8 A helyi egyetértés az új jelölésben minden bizonnyal meg volt, mert a püspök a miniszterelnököt (Simonyi-Semadam Sándor) hasonló javaslattal kereste meg levélben. Légrády sem vette zokon a személyére vonatkozó korábbi terv visszavonását, legalábbis ezt nem juttatta kifejezésre, mert Komócsy dicsérően szól magatartásáról. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a pécsi párt vezetőségének ő tett javaslatot Gosztonyi jelölésére. Ugyanakkor Légrádyra felhívják a központ figyelmét, mert országos szervező feladatokra is alkalmasnak tartják. A vele kapcsolatos újabb elképzelés az volt, hogy hivatalát otthagyva párttitkárként „legyen lelke a pécsi és baranyai mozgalomnak". Gosztonyi alkalmasságát azzal is alá kívánták húzni, hogy személyét nemcsak a keresztényszocialista közvélemény fogadná rokonszenvvel, hanem a pécsi katolikus körök és a régi polgárságot tömörítő Nemzeti Kaszinó is. Ez utóbbi hangsúlyozását különösen fontosnak tartják, mert a központ Légrádyt éppen ezeknek a köröknek a vele való szembeállása miatt nem tartotta alkalmasnak - többek között — a funkció betöltésére. Az új jelölés és a mögötte felsorakozott indokok meggyőzték a KNEP vezetőit arról, hogy a pécsi keresztényszocialisták tudomásul vették a központi irányvonalat és hajlandók azt követni. A Gosztonyi személyével való egyetértést mutatja, hogy a pécsi pártvezetőség április 9-én már azt fogalmazza meg, hogy „minden politikai lépést Pécs város kormánybiztosának . . . tudtával és együttműködésével végzünk . . . "

i!l Korábban utaltunk már arra a nem kötelező megállapodásra,