Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

tői, vagy az erdélyi vidékekétől. És itt ismét a birtokviszonyokra kell utalnunk. Al 1000 kat. holdnál nagyobb birtokok terjedelme Somogyban a megye területének 54%-át (kb. 360 ezer ha) alkotta. Baranyában ez az arány 37%-ot (kb. 190 ezer ha), Tolnában 35%-ot (kb. 120 ezer ha) tett ki. Ez a struktúra kifejezetten az ellenzékiségnek kedvezett, kétől dalról is. Egyrészt a választójoggal rendelkező és több földre vágyó paraszti népesség rendszer- és kormányellenessége miatt, másrészt a hatalom gyakorlásából kiszorult és a kormánnyal szemben ezért ellenzéki álláspontra helyezkedő nagybirtokos arisztokrácia egy része miatt. A délkelet-dunántúli ellenzékiség mérséklésére a kormány nem vetett be olyan hatékony eszközöket, mint pl. az aktív ipartámogatás. Somogy és Tolna megye 1881-1914 között - az ipartámogató törvények ellenére — semmiféle központi ipartámogatásban nem részesült, de a baranyai gép- és pénzsegélyek is igen alacsony szinten mozogtak. Nem különös így, hogy a délkelet-dunántúli iparos rétegek a lesüllyedő közép- és kisbirtokosokkal és a kibontakozni nem képes polgársággal együtt az ellenzékiségben fejezték ki társadalomkritikájukat, egy demokratikusabb államberendezésre irányuló vágyaikat, antikapitalista törekvéseiket, a nagybirtokkal szembeni ellenszenvüket és városiasodási igényeiket. E törekvések megszemélyesítője pedig leginkább a Függetlenségi és 48-as Párt lehetett, amely 48 álmát a parlamenti látszatszínpadon azonban sosem váltotta valóra, mint ahogyan Apponyi sem teljesítette a Nemzeti Párt nevében a meghirdetett nemzeti követeléseket, s ahogyan elbukott Istóczy Győző Antiszemita Pártja is, amely a közép- és kisbirtokosok valamint a kispolgárok védelmét tűzte zászlajára az ún. zsidó nagytőkével szemben, amely pártnak klerikális frakciója épp a DKDunántúlon szerzett szavazókat. Ugyanígy nem váltotta be ígéreteit a katolikus Néppárt és nagybirtokos, arisztokrata vezetése. A politikai katolicizmus nem verhetett mélyen gyökeret még akkor sem, ha szociálpolitikát — konzervatív módon akart csinálni. Az 1896-os választás végül is a kormánypárti nagybirtokosság és nagytőkés érdekek győzelmét hozta az agrárius-földbirtokos konzervatív csoport felett. JEGYZETEK A jegyzetekben használt rövidítések: I 34 Kabinettsarchiv, Geheimakten : Nachlass Pápay K 26 Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattározott iratok K T49 Belügyminisztérium, Rezervált iratok K 150 Belügyminisztérium, Általános iratok K 467 Miniszterelnökök félhivatalos iratai P 634 Szilágyi Dezső iratai Bm. L. Baranya megyei Levéltár MOL Magyar Országos Levéltár KN Képviselőházi Napló Kp „Kaposvár" c. lap MV „Mohács és Vidéke" c. lap PF „Pécsi Figyelő" c. lap PK „Pécsi Közlöny" c. lap PN „Pécsi Napló" c. lap Tvm „Tohavármegye" c. lap 1 MOL-K 467-1895-71 - a tervezet 1895. február 10-én kelt. 2 Wekerle és Bánffy, az új liberális párt — írta egy Tisza-maradék. Bp. é. n. 3 „Amit Bánffy mondott" — Nagyváradi Napló 1903. aug. 8. - in Ady Endre publicisztikai írásai. I. köt. Bp. 1977. 456, p.