Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

A siklósi kerületben a SZÉP biztos győzelemre számított annak ellenére, hogy a kormánypárt csak egy-egy országgyűlési cikulusra szakította meg az elsősorban függetlenségi beállítottságú (61 %-ban) kerület mandátumát. Úgy tűnt, hogy Perczel Béla, aki a kerületnek a siklós-harkányi út kiépítését is kijárta, a személyes rokonszenv révén uralja a helyzetet. Végül nem ez történt, hiába várta ezt a fővárosi pártközpont. A Pécsi Napló már 1896 augusztusában nem nagy jövőt jósolt Perczelnek. Kerülete is passzív magatartást tanúsított. A kormánypárt ugyan — bizonyos mértékig — számított az udvarhű nagybirtokosságra és az ennek befolyása alatt álló bérlői rétegre, de a jelentős gazdaelem ezt a kormánypártiságot ellensúlyozhatta, amit a megyei adminisztráció tisztikarának függetlenségi beállítottságú szárnya — saját politikai célkitűzései érdekében mozgósított is. A parasztgazdaságok nagysága átlagosan 12 kat. holdat tett ki, és saját tulajdonban kezelték ezeket. így a „pénzes" Antal Pál, nyugalmazott főszolgabíró esélyei — 66 éve ellenére — egyre növekedtek. A Függetlenségi és 48-as Párt Kossuthfrakciójához tartozó Antal hadnagyként szolgált a szabadságharc idején, s ez bizonyos népszerűséget szerzett neki. Programbeszédét nemcsak magyar, hanem német és horvát nyelven is kinyomatta, s az utóbbi nyelveken a magyar nyelvű programtól eltérően e'ismerte a Néppárt létjogosultságát, sőt az egyházpolitikai törvények revíziójának lehetőségét is kilátásba helyezte, miközben ezalatt Kossuth Ferenc Siklóson pl. élesen elítélte a néppárti törekvéseket.

12/

' A kerület baloldaliságának felvillantására elég annyit felemlítenünk, hogy 1848-as képviselője Táncsics Mihály volt, majd 1861-ben és 1865-ben Jókai Mór — ekkor még a Határozati Párt illetve a Balközép képviseletében, míg 1869-ben és 1872-ben Vajda János, a költő a Szélsőbal illetve a 48-as Párt oldalán. Az erős ellenzéki szervezkedés folytán Perczel még választási beszédét sem mondhatta el Vajszlón, mert Antal emberei kővel hajigálták meg úgy, hogy a csendőrségnek kellett közbelépnie.A választáson 1206 fő Antalra, míg 849 fő Perczelre voksolt.

121

' A győzelemmel a függetlenségiek mégis elégedetlenek voltak, mert a siklósi zsidóság nem Antalra adta szavazatát, holott — véleményük szerint — a volt főszolgabíró hivatali ciklusa idején fellépett az antiszemita izgatások ellen, ha anyagi ellenszolgáltatások fejében is.

127 SZALÁNTAI VÁLASZTÓKERÜLET A szalántai (nagyszalontai) kerületi választás idején csupán a Függetlenségi és 48-as Párton belüli személycsere történt. Vajay István (pap, író) képviselőt a földbirtokos Brázay Kálmán váltotta fel. Vajay a függetlenségi Ugron-frakcióhoz tartozott, de Egerágon már néppárti jelöltként mutatkozott be, olyannyira, hogy a függetlenségi programról egy szót sem ejtett.

128 A „népbolondító papot" Patacson záptojásokkal dobálták meg, Pellérden is lehurrogták.

1-'' Vajay végül is a függetlenségiektől teljesen eltávolodva, néppárti jelöltként lépett fel. Mindez csak kedvezett a Kossuth-frakcióhoz tartozó Brázaynak.

130 Kardos főispán 1895 júniusában ugyan még úgy gondolta, hogy Vajay személye egy kormánypárti jelölttel felváltható, sőt még 1895 végén is azt vallotta, hogy az új járási főszolgabíró erélyével a néppárti törekvések visszaverhetők, azonban 1896 februárjára egyre inkább kitűnt, hogy az is sikert jelent a Szabadelvű Pártnak, ha Vajayt egy mérsékeltebb ellenzéki képviselő váltja fel. Ez a remény teljesült, amikor a tisztújításkor megválasztott új szolgabíró közreműködésével a teljes mértékben ellenzéki kerületben Brázay nyerte el a képviselőséget. Brázay az ország függetlensége, a perszonálunió megvalósítása, az önálló magyar nemzeti bank felállítása, az önálló hadsereg és vámterület mellett tört lándzsát, hagyományosan függetlenségi alapon. Megvalósításukhoz fokozatosságot és alkotmányos eszközöket javasolt. A népoktatás kiterjesztésének gondolatát is felvetette még a tanítóság megnyerésére.

131 Népszerű programját a néppárti féktelenségek sem buktathatták meg. A kerületi korteshadjárat során fellépett még Kürschner Jakab szocialista jelölt is, de győzelmi esélyek nélkül. A helyi kormánypárti sajtó „anarchistaként" állította be.

132 A kerületben a pécsi püspöki, székesegyházi és papneveidei birtokok, valamint a hg. Montenuovo birtokok domináltak. Az egyházi birtokok többségét saját kezelésben művelték. A kerület legnagyobb birtokosa mégis Brázay Kálmán volt (1755 kat hold), és jelentősnek tekinthető az önálló birtokos elem is (egy parasztgazdaságra átl. 11 kat. hold jutott). A 63 éves Brázay, pesti fűszernagykereskedő, pellérdi nagybirtokos, a me-