Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Koroknál Ákos: Az 189ó. évi választások Délkelet-Dunántúlon

nak módosításával, de erre az országgyűlés feloszlatása esetében idő semmi esetre sem volna, s 1897 végéig is a házszabályok módosítása lehetetlen. Mindezt azért mondtam el Nagyméltóságodnak, hogy a helyzet veszélyeire Ö Felségét maga részéről is figyelmeztetni méltóztassék, hozzá kell azonban tennem, hogy a fentebbiek elmondása által nem azt kívánom elérni, hogy az országgyűlésnek idő előtti feloszlatása kérdésében Ö Felségével már létrejött megállapodást megingassam, mert megvallom, hogy az adott viszonyok között az országgyűlésnek további együtt-tartásával sem lehetne kedvezőbb eredményt elérni, amennyiben ez esetben sincsen arra remény, hogy a folyó évben a rendes költségvetés elintéztessék, s az egész 1897. év a kiegyezési törvényjavaslataiknak szenteltethessék; — csak azért festettem a helyzetet a legfeketébb színekben - s meglehet nagyon is sötétnek tüntettem fel azt —, hogy Ő Felsége utólagosan ne legyen meglepve, s engem ne érhessen az a vád, hogy Ö Felségét eleve minden eshetőségre nem figyelmeztettem." Érdekes módon azonban az 1896-os választások ellen csupán 30 kérvényt nyújtottak be, ezek egy részét ráadásul a kormánypárt terjesztette elő. A kölcsönös vádaktól hemzsegő kérvények nagyrészéről azonban kiderült, hogy alaptalan vádaskodásokat tartalmaznak. így pl. Apponyi jászberényi mandátumát hiába támadta a kormánypárt, nem ért el sikert. Apponyi továbbra is a képviselőház tagja maradt.

80 A néppárti ellenzék a választásokon elszenvedett vereségét úgy igyekezett beállítani, mintha az azért következett volna be, mert a SZÉP és a függetlenségi Kossuth-frakció között titkos megállapodás jött volna létre, miszerint egymás jelöltjeit nem buktatják meg, még ha a függetlenségi sajtóorgánum, a Pécsi Figyelő a választások előtt arról szólt, hogy a miniszterelnök új és nagyobb praetoriánus gárdát kíván maga mögött felsorakoztatni. A baranyai néppártiak lapja, a Pécsi Közlöny ki is fejtette: ,,A kölcsönös mandátumbiztosító részvénytársaság, azaz a szabottelvű párt és annak vicinális fattyúhajtása" - a függetlenségi Kossuthfrakció - konkordátumot kötött a kormánypárti győzelemre illetve a korábbi függetlenségi pozíciók fenntartására, amivel szemben csak a néppárti és nemzeti párti állásfoglalás következetesen kormánybuktató szándékú. Ennek az érvelésnek azonban ellentmondott, hogy Kossuth Ferencnek baranyai októberi kortesútja során két kormánypárti kerületben is elérte a SZEP-jelöltek megbuktatását. Aligha hihető továbbá, hogy a függetlenségi Hentaller Lajos Dárdán előzetes megegyezésre jutott volna Antal Gyulával (SZEP-jelölt) annak megbuktatására, vagy hogy Perczel Béni (SZEP-jelölt) a Kossuth-frakció jelöltjének, Antal Pálnak tárgyalásos alapon engedte volna át a győzelmet.

81 Az azonban bizonyos, hogy a SZÉP a szabadelvűség talaján álló Kossuth-frakció ellen korántsem indított akkora politikai hajszát, mint a többi ellenzéki párt ellen, s ennek eredménye meg is mutatkozott. A Kossuth-frakció nem vesztette el korábbi képviselőházi pozícióit.

<vA SZÉP szívesen vette volna, ha a függetlenségiek közötti frakcióharc megszűnt volna, hogy ezáltal is gyengítse a Néppártot. A DK-dunántúli Pécsi Napló a kormánypárt aktív fellépését sürgette az ellenzéki pártok közötti viszálykodás megszüntetésére. Úgy vélte: „Meg kell könnyíteni a 67-es alapon állók visszatérését (ti. a SZEP-be), sőt a nemzeti párttal való fuzionálás útjáról is igyekezni kellene az akadályokat elhárítani," hogy Ausztriával a gazdasági kiegyezést meg lehessen kötni.

83 E törekvéseket az motiválta, hogy a kormánypárt tartott attól, hogy a számára elfogadhatatlan politikai elveket valló Néppárt és az ellenzék többi pártja közt az egyházpolitikai törvények revíziója összekötő kapcsot hozhat létre, amint az az Ugron-frakció és a Nemzeti Párt esetében be is következett.

84 A kormány ilyen pártviszonyok között semmi esélyt nem látott, hogy a törvényhozás mandátumának lejárta előtt a kiegyezési kérdéseket lezárhassa, s így döntött végül is az idő előtti választások kiírása mellett. „Magyarországnak konszoli-