Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján

Az 1939-ben elkészült állagmegóvási munkálatok utáni állapot lata alapján a házipénztár rendelkezésére álló VII. Cs. I. F. 4. a 2. r. 5. tételű hitelösszegét jelölte 'ki. A munkálatok elvégzésével pedig a város mérnöki hivatalát bízta meg. A mérnöki hivatal 1939. VII. 25-én jelentette a polgármesternek a megóvási munkák elkészültét.

11 A munkálatok 1939. V. 3-tól 16-ig tartottak. A helyreállítás során a költségvetésben megengedett 120 pengő összeggel szemben 18,04 p. volt a túllépés.

0 Az állagmegóvás elkészültével Erb Jenő, a Városi Tanács Mérnöki Hivatalának építési csoportjának vezetője fényképet készített az őrtoronyról. Az építmény azonban az idők folyamán újból vesztett állagából. Az időjárás viszontagságait nem bírta az amúgy is gyenge cementhabarcs-réteg. Köveit pedig elhordták, szétdobálták, fgy az 1952-ben Dombay János múzeumigazgató által elrendelt újbóli állagmegóvási munkálatokat már el sem tudták kezdeni, mivel a falakból alig maradt 30-40 cm-nél magasabb rész.

13 1956 novemberében a Vágót puszta környékén zajló harci események során újabb károsodások érték.

1

'

1 Nem kímélték az időközben esedékes fakitermelések sem. 1978-ban, az út korszerűsítése alkalmával keleti irányban mintegy 3 méterrel szélesítették az utat. így az azóta romossá vált falmaradványokat lebontották. Jelenleg tehát az építmény alapjainak mintegy fele az aszfaltút alatt fekszik. Az őrtorony jelenlegi állapota szerint erősen romos, töltelékkel feltöltött, szederindával benőtt. Fetter Antal kutatóval történt helyszíni bejárás alkalmával a következőket tapasztaltuk: A Lapis tetőtől Remete rétig húzódó út 2-es km-kövétől déli irányban 60 normál lépésre, az út keleti részén álló transzformátortól 35 normál lépésre helyezkedik el az őrtorony északi fala. Ettől délre áll a torony külső falazata. Sikerült meg-