Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

1696. (137. lap) 4. (Zrínyi Péternek) évente 3 forintot szolgáltattak. Török földesuruk Csirky Cseri Bassa volt Pécsről. Neki tizedet adtak minden féle termékből és szántás, kaszálás, aratás idején dolgoztak. A török császárnak semmit pem adóztak. 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 1 7/8 köböl búza, 4 1/3 köböl rozs, 1 1/3 köböl árpa, - zab, 1 7/8 köböl törökbúza, 1 ft. 50 dénár méhtized, 60 dénár makkoltatási cenzus, 12 libra kender, — bor. 141. EGERÁG Î695. (124. lap) 4. Ez a hely Zrínyi birtok volt. E falu lakói egykor Zrínyi uraságnak magyar adóban 10 forintot szolgáltattak. ...Török földesuruknak, a Mohácsi Olaibek-nek minden lakó 50 dénárt, egy okka vajat, 5 szekér fát, a török császárnak pedig az egész falu után 7 ft. 50 dénárt és 5 kila lisztet szolgáltattak. 7. Magyarok lakják. 8. Mind katolikusok. 9. Tizedet a török időkben a török földesúrnak szolgáltattak. 142. HEREND Kisherend 1695. (125. lap) Zrínyi birtok, ősidők óta puszta. 1696. (128. lap) 4. Földesura Zrínyi Péter volt, nem tudni, hogy innét mekkora évi jövedelme volt. 8. Lakói mind katolikusok voltak. NB. Az 1696-i összeírás itt megjegyzi, hogy a falut már korábban is összeírták, s hivatkozik Magyarherend összeírására. A konskriptor e megjegyzése azonban valószínűleg téves, az öszszeírás topográfiája erre mutat. 143. UDVARD Pécsudvard 1695. (126. lap) 4. Ez a helység Zrínyi birtok. A falu lakói egykor a török uralom idején Zrínyinek évente az egész falu után magyar adóban 3 forintot szolgáltattak. ...A török földesúrnak, a pécsi Abday Ispaja nevezetűnek minden lakó évente 1 forintot, okka vajat és egy szekér fát, a török császárnak az egész falu 3 forintot és 3 kila gabonát szolgáltatott. 7. Boszniából jött katolikusok lakják. 9. A török uralom idején a török földesuruknak szolgáltatták a tizedet. 1696. (138. lap) 4. A török földesuruk Abay Zpaja nevezetű volt, akinek minden féle tizeddel szolgáltak, és a kaszálás, szántás és aratás idején munkával. 9. A tized mindössze 18 1/2 köböl rozs, és 1 köböl törökbúza. Más semmi. 144. ORFÜ 1696. (1. lap) Az itt született jobbágyok közül négyen már Töttösre, illetve ürögre költöztek, csak egy lakik helyben. 4. Török földesuruk Csauo (vagy Csaus?) nevezetű volt, pécsi. Évente az egész falu után 3 forintot és mindenféle gabona, méh és bor tizedet szolgáltattak, továbbá egy sertés után 4 dénárt makkoltatásért. Munkával szolgáltak kaszálás, aratás, szántás idején minden házból 3 munkással, egyéb munkát nem végeztek. Továbbá minden házból évente két font vajat adtak. A török császárnak készpénzben semmit sem fizettek, hanem a császári magtárba 3 köböl gabonát adtak évente az egész faluból. 5. Alkalmas patakon van egykerekű malmuk, évi cenzusa 1 ft. (volt). 8. E falu lakói katolikusok voltak.