Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

volt. A lakók évente 1 forintot és egy okka vajat, a török császárnak pedig 3 forintot adóztak. 7. Rácok lakták. 9. A török uralom idején a török földesúrnak adták a tizedet. 769Ő. (118. lap) 4. Török földesuruknak e falu évente 4 ft. 50 dénárt adózott, a mohácsi Mamhet Aga nevezetűnek. 5. A török császárnak évente szolgáltattak 3 forintot és két okka vajat. Mást nem. 120. KESA Borjád határában É-ra 1695. (110. lap) Puszta falu. Zrínyi birtok. (4.) A török időkben a mohácsi Ali Iszpaja birtokolta. 7696. (118. lap) 4. Azelőtt török földesúr birtokolta, Mohácsról (bizonyos) Ali (!) Zpaja nevezetű. Neki az egész falu 3 forintot szolgáltatott. 7. Rácok lakták. 9. Hogy tizedet szolgáltattak-e, arról nem tudni. 10. Hogy ki volt azelőtt a (magyar) földesuruk, arról nem tudni. 121. BOJA Boly 1695. (110. lap) Puszta falu, Zrínyi birtok. (4.) A török időkben a pécsi Csernanovics Alibek birtokolta. 7696. (7 79. lap) 4. Török földesurát Csinannovich Olaybek-nek hívták. Ügy tudják, hogy innen nem volt jövedelme. 8. Azt beszélik, hogy katolikusok lakták. 122. LOTA Boly mellett DK-re feküdt 1695. (110. lap) Puszta falu. Zrínyi birtok. (4.) A török Uszens Ispaja birtokolta Mohácsról. 7696. (720. lap) 4. Török földesura Uszins Zpaja nevezetű volt Mohácsról. Hogy neki tizedben vagy adóban mit szolgáltattak, arról nem tudni. 8. Azt sem tudják, hogy egykori lakói katolikusok, vagy kálvinisták voltak-e? 123. TÖTTÖS 7695. (7 70. lap) Zrínyi birtok. (4.) A török időkben a kanizsai Bass Aga nevezetű birtokolta. 7696. (720. lap) Puszta falu. 4. Török földesura a kanizsai Basz Aga nevezetű volt. Hogy mekkora tizedjövedelme volt innen, arról nem tudni semmit. Vajon katolikusok, vagy kálvinisták lakták-e, arról nem tudni.