Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

1696. (106. lap) 4. Most a kincstáré, egykor Zrínyi Péter volt a földesura. Nem tudni mit adtak évi adóban. Török földesuruk Gzabi (?) Zpaya nevezetű volt. Az évi adóról, hogy mit szolgáltattak, nem tudni. 5. Minden lakója katolikus volt. 108. NAGYÁRPÁD Pécs része 7695. (99. lap) Puszta falu. (4.) Török időkben Memhet Ispaja birtokolta. 7696. (707. lap) 4. Török földesura Méhemet Zpaja nevezetű volt. Hogy milyen adót fizettek neki, nem tudni. 7. E falu lakói mind katolikusok voltak. 109. BIRJÁN 7695. (700. lap) 4. E helység a Zrínyi család magvaszakadtával a kincstáré. A falu lakói egykor Zrínyinek magyar adóban 3 forintot adóztak. ...Török földesuruk Desar nevezetű volt, minden lakó évente 1 forintot és egy okka bort szolgáltatott neki. A török császárnak az egész falu 5 forintot adózott. 7. Boszniából jöttek lakják. 8. Valamennyien katolikusok. 9. A török időkben a török földesúrnak adtak tizedet. 7696. (708. lap) 4. Török földesuruk Disdar Zpaja nevezetű volt, neki évi 9 ft. cenzust és egy okka vajat szolgáltattak. 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 2 köböl búza, 7 köböl rozs, 1 1/2 köböl árpa, — zab, 2 köböl törökbúza, 1 ft. 83 dénár méhtized, 2 ft. 67 dénár makkoltatási cenzus, — bor, 1 ft. 56 dénár kecsketized. 110. SZENTLÁSZLÓ Birján határában É-ra 1695. (101. lap) Régóta puszta falu. 7696. (709. lap) 4. Senki sem tudja, hogy ki volt a török földesura, és hogy mekkora összegű cenzust fizettek neki. 8. Lakói mind katolikusok voltak. 10. Hogy ki a (magyar) földesura, azt sem tudják. 111. RÁCPETERD 7695. (707. lap) Puszta falu. (4.) Lakói a török időkben magyar adóban az egész falu után évente 3 forintot fizettek a győri püspöknek. Török földesuruk pedig Arnant Mustafa Aga volt, mint a többi falvak, úgy adóztak neki. 7696. (709. lap) 8. Lakói mind katolikusok voltak. (!) NB. Ez a Rácpeterd a másik Peterd (Magyarpeterd, Kápolnáspeterd) mellett települt délszláv falu lehetett, a felszabadító háborúk idején néptelenedett el és később egykori rác lakói ide nem jöttek vissza. 6. B. Helytörténetírás 1982. 81