Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között

58. BODA 7695. (59. lap) 4. E hely jelenleg a kamaráé, a török időkben egykor a Zrínyieké volt. A falu lakói évente az egész falu után 6 forintot fizettek, és azt állítják, hogy még ma is a Zrínyiek alattvalói. Török földesuruk Bulsiok Bassa volt. Minden lakó 1 forintot szolgált neki. A török császárnak az egész falu 3 forintot fizetett. 8. Katolikusok. 7696. (51. lap) 4. ... Török földesuruk Mahmet Bullyug Bassa volt. . . 9. Mindenféle termék tizedét a török időkben török földesuruknak adták. Most Őfenségének. Három évi tizedjövedelem harmada: 8 1/2 köböl búza, 2 köböl rozs, - árpa, 1 1/4 köböl zab, - törökbúza, — kender, 4 ft. 33 1/3 dénár méhtized, 4 ft. 36 dénár sertés makkoltatási cenzus, 18 urna bor. 59. CSERDI 7695. (60. lap) 4. E hely jelenleg a kamara birtoka. A török időkben is a keresztény császárnak fizetett illetéket (terragium) vagyis magyar adót, minden lakó 50 dénárt. Jelenleg a magyar adót a pécsi káptalan nagyprépostja, Nádasdy gróf veszi fel, a tizedjövedelem felével. Török földesuruk Mehmet Bullyok Bassa nevezetű volt. Évente minden lakó hasonlóképpen 50 dénárt (szolgáltatott neki). A török császárnak az egész falu 6 forintot fizetett. 8. Mindnyájan katolikusok. 9. A török időkben a török földesuruknak szolgáltatták a tizedet, jelenleg felét a pécsi nagyprépostnak, felét a kamaraprovizornak. 10. Ezt a falut Nádasdy gróf pécsi prépost adomány útján, mint a pécsi nagyprépostsághoz tartozó falut birtokolja. 7696. (52. lap) 4. E hely jelenleg a kincstáré, keresztény földesura a Zrínyi család volt, akinek az uradalma elismeréséül házanként 50 dénárt fizettek. Később a pécsi prépostnak, Nádasdy Miklós grófnak szolgáltatták a tized felével együtt. Az ő helyén következett Skerlecz Miklós, akinek hasonlóképpen adóztak . . . (török földesuruknak) minden ház szolgáltatott 1 forintot, 2 font vajat, valamint a kaszálás, a szántás és cséplés idején munkálkodtak. 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 2 köböl búza, 1 5/8 köböl rozs, 1 1/3 köböl árpa, 1 köböl zab, 2/3 köböl törökbúza, — kender, 2 ft. 3 1/3 dénár méhtized, 5 ft. 87 dénár sertés, 44 urna bor. 60. SZABOLCS Pécs része 1695. (63. lap) (4.) Földesuruk főtisztelendő Radonay pécsi püspök úr. Urasága elismeréséül mind jelenleg, mind a török időkben 5 forintot szolgáltattak. Más földesurat nem ismertek, emlékezetük szerint mindig a püspök úrhoz tartoztak. Török földesuruk Ueskad Alibek és a török Olaibek fia, a másik Alibek volt. Nekik mindenféléből tizedet adtak, Szt. György napja táján 50 dénárt, Szt. Márton ünnepekor ugyancsak 50 dénárt szolgáltattak évente házanként. A zsellérek 25 dénárt. Házanként minden évben 1 okka vajat adtak, ami kitesz 2 fontot. A zsellérek fél okkányit, ami 1 font. Egy disznó után évente 4 dénárt fizettek. A török császár rendelete szerint a (török) földesurak részére kötelesek voltak minden egyes ekéjükkel évente három napnyi szántást végezni, további három napon pedig más munkával szolgálni. Földesuraik a (török) császári végzés ellenére mégis mindenféle munka elvégzésére kényszerítették őket, ahogyan azt a szükség megkívánta. A török császárnak az egész falu 3 forintot fizetett adóban. 7696. (40. lap) 4. ... Török földesuruk Hasszán Agha volt Pécsről. ... A török császárnak Kanizsára évente hol 2, hol 3 köböl lisztet adtak. 9. Három évi tizedjövedelem harmada: 18 1/3 köböl búza, 3 köböl rozs, 1 1/3 köböl árpa, 1 5/8 köböl zab, 3/4 köböl törökbúza, 4 libra kender, 2 ft. 13 1/3 dénár méhtized, 2 ft. 13 1/3 dénár sertés makkoltatási cenzus, 19 1/2 urna bor.