Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

a MÁK kormánybiztos ismét felfüggesztette a népcserét, a paritás megbomlására hivatkozva. Az augusztus 4-7. közötti tárgyalásokon a két fél megállapodott abban, hogy szeptember 1-én folytatják a telepítést tízezer személy kicserélésével, továbbá Magyarország vállalta 1 500 ún. „háborús bűnös" egyoldalú áttelepítését. (3500 főig terjedő létszámban családtagjaikkal együtt.)

10

'

1 Ez a nem várt magas szám ismét komoly nehézségeik elé állította a megye telepítő szerveit is. Megszűnt a lehetőség, hogy a korábban ideiglenesen juttatottak földjeiből lecsippentsenek pár holdat a felvidékiek juttatása érdekében. 1948 januárjában az ország földosztott községeinek 94%-ában megtörtént a telekkönyvi végzések kiosztása.

105 A földművesszövetkezetek mellett megnőtt egyéb szervek igényléseinek a száma is. Az év közepén került sor az államrendőrség által községi őrsöknek már korábban is használt házingatlanok juttatására, öt házat haladéktalanul telekkönyi/eztek a BM javára. Igényeltek még további öt épületet, ezeket azonban az ügyvezető a 12.200/1947. ME sz. rendelet végrehajtása utáni időre ígérte.

100 Nyilvánvaló volt, hogy a fenti igények kielégítése Baranyában ismét csak a német lakosság korlátozásával lehetséges. Az augusztus 25-i terv félreérthetetlenül kimondta: az előkészítő csoport vezetője csak azokat az „anyanyelveseket" mozdítja ki, akiknek a háza felvidékiek betelepítésére alkalmas. A népi szervek döntötték el, hogy melyik anyanyelves kerüljön át eredeti községéből egy másikba. A kimozdított és más telephelyre áttelepített lakosságot azonban minden esetben olyan telephelyre kellett behelyezni, amely egyrészt családi körülményeinek megfelelt, másrészt, hogy a meghagyott vagy juttatott földingatlanán megfelelő munkát végezhessen.

107 így bizonyos értelemben maguk a németek is telepesek lettek. Ezt is figyelembe véve szerveződött át augusztus végén a Földhivatal Telepítési Osztálya. Vezetőjük Abelovszky József ügyvezető helyettes volt, négyen dolgoztak mellette a pécsi irodában. Baranya vármegye 2. sz. Betelepítő Csoportjának vezetője dr. Dvortsák Zoltán volt. Csoportjának felépítése a következő: 1 kirakó állomás; 2 tisztviselő; 2 áttelepülők elhelyezése; 7 napszámbéres; 3 németek elhelyezése; 4 tisztviselő; 4 leltározók; 5 dolgozó. Értékelő leltározó feladatokra 14 tisztviselő készült. A műszakhoz ezen kívül egy építési szakértő is be volt osztva. Szinte valamennyien napszámbéres tisztviselők voltak, jóval az év elején engedélyezett létszámon felül. (36-an várakoztak ilyen helyzetben a felvidékiek érkezésére.)

108 A témával foglalkozó szakirodalom az 1948. februári csehszlovákiai, és az 1948. júniusi magyarországi politikai fordulatot a telepítés vonatkozásában is döntő fordulatnak tüntette fel, amely után az áttelepítések rohamosan leépültek, visszafejlődtek. A politikai fordulat szervezeti következményei, mint láttuk, esetünkben is kétségtelenül nyomon követhetők. A települők számának csökkenésében azonban semmiképpen sem. Ennek bizonyítására álljon itt az 1948. év utolsó harmadának baranyai telepítési statisztikája: 1948. szeptember 1-30. között 361, október 1-31. között 180, november 1-30. között 110, december 1-20. között pedig 42 felvidéki magyar család települt a megyébe. Ez összesen 693 család! Szűk négy hónap alatt. Ha családonként csak négy főt számolunk, akkor is 2800 fő körüli lélekszámra gondolhatunk.

109 Ha az 1947/48-ban a megyébe települt családok számát 2500 körülinek tartjuk, akkor a fenti szám ennek csaknem az 1 3-a.

110 A kirendeltség létrehozásakor szinte teljesíthetetlen feladatokkal állt szemben. A németeket az amerikai zónába szállító vonatok már 1946 végén leálltak. A me39. B. Helytörténetírás 1982.