Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

A dolgozat szempontjából a legfontosabb kiemelendönek azt tartom, hogy a felvidékiek juttatásába, érdekvédelmébe a kirendeltség és a telepítő szervek mellett (helyi képviselőjük a telepfelügyelő), a községi elöljáróságok, Nemzeti Bizottságok, Termelési Bizottságok és UFOSZ-ok is bekapcsolódtak. Feltűnő, hogy a kedvezményeknél a terv összeállítói mennyire egyformán, azonos módon igyekeztek kezelni a belső telepeseket és a szlovákiaiakat. (V. pont) Az utasítás feltétlenül pozitívan értékelendő, a telepítésben érdekeltek együttműködésére és a Földalapi vagyon megőrzésére, hasznosítására vonatkozóan. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a gyakorlati végrehajtás továbbra is bőven hagyott kívánni valókat maga után. Az 1947. augusztus 31-i választások eredménye, ill. ennek következményei szintén az azonos elbírálás és az elsődleges igényjogosultság megszüntetésének irányába hatottak. Egy kilencgyermekes volt gazdasági cseléd, aki addig házjuttatásban nem részesült, a Megyei Földhivatal ügyvezetőjének jóvoltából kapott egy gazdálkodásra alkalmas házat. A juttatást a községi elöljáróság, az UFOSZ, a telepfelügyelő és a betelepítési bizottság együttesen hajtotta végire." Amennyiben a népi szervek támogatták az igénylést, a Földhivatal a kitelepített németek családtagjainak is birtokában hagyta a szülők házát, s földjét.'

8 Olyan belső kedvezményezett is akadt, aki nem volt rászorulva külön ingatlanra, nem is kért, mégis juttatni kellett.

79 Ezen intézkedésekről a Földhivatal már nem értesítette a kirendeltséget. (1947. szeptember 29.) A MÁK kirendeltsége továbbra is tartotta magát a felvidékiek elsődleges igényjogosultságához. Egy kásádí bognársegéd igényelte kitelepített mesterének házát és műhelyét. Kérését támogatta a községi bíró, a körjegyző, a NB és az UFOSZ is, mégis visszautasították. Szeptember 23-án egy, a kirendeltségnél dolgozó napidíjas igénylését utasították el.

80 Sőt, egy 1946. október 1. óta Sásdon dolgozó, OTI, MÁV és bányaorvos kérését is visszautasították. Az MKP sásdi járási elnöke volt, és igénylését támogatta a járási titkár, a községi NB, és a körjegyző is.

81 Amikor a pécsi Polgármesteri Hivatal kérésére iskolának juttattak egy német házat, akkor is csak kishaszonbérletbe adtaik, azzal a feltétellel, hogy a város saját költségén iskolává alakítja át, ellenkező esetben felvidéki telepítés céljára visszaveszik.

82 A föld művesszövetkezetek nem csak házat, földet kaphattak a kirendeltségtől, ül. a Földhivataltól, hanem pl. üzemet is. A Megyei Földhivatal még a nyár közepén juttatta Pécsett a Lánc utca 12-14. sz. alatti fonó- és szövőüzemet. Céljuk az üzem termelésének a hároméves terv szolgálatába állítása volt, új munkaalkalmak teremtésével.

s:; Szeptember 3-án még mindig nem indultak meg a gépek, s ezért a kirendeltség ultimátumszerű kérdést intézett a szövetkezethez: A levél vétele utáni 10 napon belül megtörténik-e az üzem beindítása? Nemleges válasz esetén kilátásba helyezték a végleges juttatás megváltoztatását. Két hét múlva a Magyar Országos Szövetkezeti Központ írásbeli fogadkozásával is megelégedtek.

8

'' A kirendeltség nem várta meg, hogy a telepített családok írásban, vagy személyesen tegyék szóvá nehézségeiket a pécsi irodában. Bevezette, ill. rendszeresen hirdetett ún. panasznapokat is. Pl. Magyarhertelendre telepített családok elhelyezése tekintetében felmerült panaszok meghallgatására, augusztus 30-ra Mágocs községben hirdettek egy ilyet, a megyei Földhivatallal közösen. Ezen megállapították, hogy a rendőrhatóságok a hozzájuk panasszal fordultak gondjait nem orvosolják, a feljelentéseknek nincs semmi következménye.

8j Többek állítása szerint a rendőrség a helybeli UFOSZ rendelkezésére áll, az ő segítségével viszik el jogtalanul a felvidékieknek leltárilag átadott, kitelepítésre kötelezettek állatait és egyéb