Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

///. táblázat Az iskola megnevezése, A „szláv" anyanyelvű jellege tanulók száma Somogy megye 1. Szentborbás áll. 2. Lakácsa községi 3. Felsőszentmárton r.k. 4. Tótújfalu r.k. 5. Potony r.k. Baranya megye 1. Alsószentmárton r.k. 38 sokac 2. Áta r.k. 21 horvát 3. Belvárdgyula r.k. 20 sokac 4. Kásád r.k. 44 sokac 5, Kátoly r.k. 43 sakac 6. Kökény r.k. 66 sokac 7. Lippó gör.kel. 6 szerb 8. Lothárd r.k. 12 sokac 9. Magyarsarlós r.k. 51 sokac 10. Mohács-Belváros r.k. 24 sokac 11. Mohács-Külváros r.k. 50 sokac 12. Mohács-Alsókanda r.k. 17 sokac 13. Mohács-Felsőkanda r.k. 18 14. Monyoród r.k. 13 horvát 15. Nagykozár áll. 49 horvát 16. Németi r.k. 20 sokac 17, Olasz községi 38 sakac 18. Pécsudvard r.k. 54 sokac 19. Pogány r.k. 54 horvát 20, Püspökmárok r.k. 13 horvát 21. Szalánta r.'k. 55 sokac 22: Személy r.k. 39 horvát 23. Szőkéd r.k. 15 horvát 24. Versend r.k. 57 sokac Az oktatás nyelve A tagozat vezetésére javasolt tanító Horváth István Hajnalka Imre Balkovics István Waldfogel Károly magyar Gábriel Katalin magyar Matusek László (sokac írás, olvasás) imagyar Berta Anna imagyar Milla Ferenc magyar Tompíts János magyar Berki József szerb Popovits Lázár magyar Várnagy Stefánia magyar Csurda Henrik (sokac írás, olvasás) magyar Faragó Gábor magyar Mohos J

ózsef magyar Rozgonyi Lászlóné magyar Gyulai Kornélia magyar Bodonyi Márta magyar Dr. Asszonyi Lászlóné imagyar Ebrics István magyar Molnár Ernő magyar Miklóssy Gyula (sokac írás, olvasás) magyar Bükkösi Mária magyar Szepes Károly magyar Mátyus Viktória imagyar Miklósy József magyar Udvardy Ferenc magyar Dékány István (sokac rendes tantárgyként) 26 «magyar 11 'magyar 223 magyar 52 magyar 75 ^magyar Intézkedéseiről a főigazgató január 18-án tájékoztatta a minisztert. A rendelkezésre álló tanítók közül az áthelyezendők különböző szempontok szerinti (nyelvtudás, családi körülményék) kiválasztásra, illetőleg a rendelkezés teljes végrehajtására tíz nap haladékot kért. Az újonnan szerzett tapasztalataira hivatkozva az anyanyelven történő oktatás mélységét illetően korábbi javaslatát kiegészítette. A kötelező jelleget feloldani javasolta azokban a népiskolákban, ahol a teljesen anyanyelven történő oktatást nem kérik. Úgy vélte, kevés olyan iskola lesz, a'hol az utóbbit kérni fogják. Célszerűnek látta a lakosság kívánsága szerint eljárni, ez pedig a legtöbb helyen az anyanyelvi és szülőföldismereti tárgyak anyanyelven történő tanítását jelentette. E tanítási mód mellett a népi kultúrához ragaszkodó nemzeti öntudat kellő