Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

szert, a „lakosságot fanatizálta, a szülők magatartásában erős türelmetlenség érezhető mindennel szemben, ami magyar jelenség, így az iskolai ünnepeket negligálják . . ." Az 1942 januárjában bevonult tanerő helyére „a lakosság türelmetlen követelésére Prinner Pál volksbundista tanító került kinevezésre . . ., a látogatásom folyamán, óráin, egyéni felfogásának hatása azonban nem érződik ..." - írta a szakfelügyelő. A megalakult Deutsche-Jugend vezetőjeként azonban „fanatizálni igyekszik a gyermekeket s 108. Evangélikus, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola, egységes oktatási rendszerben, kisebbségi tanterv alapján működött. 45 magyar anyanyelvű tanulót 1—1 órában délutánonként külön oktattak magyar anyanyelvi ismeretekre. Az egységes rendszert a lakosság nem kívánta, helyette a korábbi „B" típus fenntartása mellett foglalt állást. Ádám Jakab tanító mind a magyar, mind a német anyanyelvű tanulók részére magas szinten oldja meg az anyanyelvi oktatást Balázs 1939. évi jelentése szerint. 1941-ben a teljesen német tannyelvű oktatásra tértek át, miiközben a tanító állami iskolához kapott kinevezést. Helyetteseként egy V. éves tanítóképzős növendéket neveztek ki, aki kevés tapasztalattal, de nagy lelkesedéssel tanított. ebben a Volksbund messzemenően támogatja . . ."-'*< A magyar tanítási nyelv az 1943 végi iskolalátogatás megállapítása szerint semmit sem fejlődött, sőt a tanulmányi visszaesés tapasztalható minden tárgyból. Az iskolában a Volksbundot képviselő tanító „csak a nemzetiszocializmust leheli a gyermekekbe, a tanulmányi eredmények hanyatlására figyelmeztettem". A látogatás éveiben 100-120 tisztán német anyanyelvű tanuló járt az iskolába. Alig 50°/o tanult meg magyarul beszélni. MURGA 1942 tavaszán, Balázs újabb látogatásakor megállapította, hogy a gyakorlatban inkább az egységes kisebbségi tanterv, és nem a lakosság által követelt és a VKM. által bevezetett teljesen német nyelvű oktatás érvényesül, összefoglalásképpen utalt arra, hogy a tanerőhiány miatt nem várható a német tannyelv fejlődése olyan mértékben, mint ezt a 700/1941. ME. sz. rendelet nyomán elkészített tanmenet kívánná. Az 1939. tanévben 29 német és 5 magyar, 1941-ben 31 német, 1943-ban 33 német anyanyelvű tanuló iratkozott az iskolába, akik magyar nyelvtudása erősen hanyatlott. 1939-ben még 65,5%-a, 1942-ben már csak 45%-a tudott magyarul beszél ni.2

'

1 109. MURGA R.k., osztatlan, egy tantermes, egy tanerős, egységes oktatási rendszerben, kisebbségi tantervvel, közepes színvonalon tanító intézmény. A tanító jól beszéli a német nyelvet. 9—10 magyar tanuló külön oktatásban részesül délutánonként, amelyért külön díjazásban részesült a tanító. 7947-ben, a lakosság megismétlődő követelésére, amely mögött már az új tanítási rendszert elrendelő 700/1941. ME. sz. r. híre és a Volksbund agitációja volt, a teljesen német tannyelvű oktatást vezették be, a 7 magyar anyanyelvű tanulót pedig Szekszárdon internátusba helyezték el. A lakosság, egy tanfelügyelői jelentés szerint, 1941-beri rendezett Volksbund gyűlésen azt követelte, hogy az „iskolájukban a magyar nyelvet, mint kötelező tárgyat is szüntessék be, mert arra a jövőben úgysem lesz semmi szükség és az csak a gyermekek felesleges terhelése . . ." Balázs 1943. évi látogatásakor készült jelentésében is utalt arra, hogy a lakosság „szélsőséges magatartású..., 1941 áprilisától 1943 májusáig egyáltalán nem tanították a magyar nyelvet semmilyen arányban, a lakosság között ez irányban most is ellenkezés mutatkozik..." Az iskolában 1941-1944 között csak német anyanyelvű tanuló volt, akiknek a magyar beszédkészsége 1939-től 1944 elejére 61,9%-ról 40,4%-ra esett vissza. Murga lakosságának 95%-a német nemzetiségű volt, a Német Népművelődési Egyesületnek 1938-ban 30 tagja volt, a Volksbund magába tömörítette 1941-re a felnőtt lakosság 90%-át, nőket és férfiakat vegyesen. 7947 decemberében beadványai fordultak a püspökhöz, amelyben követelték a két iskola átadását a VDU részére, amelyet természetesen a püspökség elutasított, az újabb beadványukat pedig válasz nélkül hagyta.

2

'-'