Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

9 Az egyes falvaknál szétosztva, BC2, illetve BC3 jelzettel. í0 Felsorolás helyett: e kérdésre minden tanulmány kitér, mely e kor különféle összeírásait történeti statisztikai vizsgálat alá veszi. Alapvető: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957, passim. " Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Kiadja Baranya vármegye közönsége. Pécs, 1941. — Taba István: Baranya megye család- és lélekszáma 1696-ban. Történeti statisztikai évkönyv. 1961-1962. (Fel. szerk. : Ember Győző.) Bp. 1962. 131-158. lap. '- Forrásközlés 72. szám. 1:1 Baranyai Helytörténetírás 1972., 85. lap, 891. sz. ; de vö. Koller, J.: História Episcopatus Quinqueecclesiarum. VI. kötet, 90. lap. w Blandl György: Nagymányok község története. Pécs, 1936. 17-22. lapok. '•' Éppenséggel nem ritka eset az összeírásban, amikor a falulakók a bérlőt vagy akár a birtokfoglalót vallották földesuruknak. 16 1'671. április 30-án végezték ki. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. i. k. 389; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. k. 526. 18 Baranyai Helytörténetírás 1972. 26. lap, 14. sz. 111 Uo.: 87. lap, 927. sz. -° Elvétve találunk az összeírásban ilyent is: Téseny, Pázdány, Rónádfa és Hernádfa stb. Szinte csak elvétve, mintegy érintőleg említ egy-egy defter-kiadás 17. századi anyagot, mint pl. Vass Előd: Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsa, 1980. 158. lap említi, hogy a helységnévmutató összeállításánál egy ,,1620 körüli időre tehető keltezetlen adóösszeírás adatait szintén tekintetbe" vette. 1 Hász birtok a 100 000 akcsénál évente nagyobb jövedelmű szolgálati birtok. Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedők és ráják. Budapest, 1970. 195. lap. 23 Az 1695. évi összeírás általában így írja: Vezier, az 1696. évi pedig latinosítva: Vezirius. Fekete Lajos—Nagy Lajos: Budapest története a török korban. Budapest története H. Főszerk.: Gerevich László. Budapest, 1975. 402-409. lap. :> A török tisztségnevek értelmezéséhez Vass E. : i. m. 154—157.; Káldy-Nagy Gy. : i. m. 194—196. lapokon található Török szójegyzéket, továbbá Fekete Lajos—Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550-1580. Budapest, 1962. 644-658. lapokon lévő összeállítást használtam. 26 E néven csak Bójánál (= Boly) szerepel. 27 Malomnál semmi utalás nincs az alajbég székhelyére vonatkozólag. 2K Az összeírás nem jelzi, hogy hol működött a kádi. GYŰJTÉS A PÉCSI PROVIZORÁTUS 1695. ÉS 1696. ÉVI ÖSSZEÍRÁSAIBÓL 1. SZENTLÖRINC 1695 (1. lap) 4. Ügy tudják, hogy egykor keresztény földesuraik a keresztes barátok voltak (monachi cruciatorum), később pedig a Zrínyi család tagjai. A török időkben a Zrínyieknek uraságuk elismeréséül évente 8 forintot fizettek. Török földesuruk a babócsai várőrségből való volt. Házanként 1 forintot fizettek, továbbá adóztak még 2 okka vajat, ami kitesz 4 fontot. Mindenféle terményből tizedet szolgáltattak. A török császárnak minden ház után 3 forintot fizettek. 8. A török uralom idején ariánusok voltak, most már katolikusok. 9. Tizedet adtak a török földesuruknak, most pedig a császárnak. Három évi tizedjövedelem összesen 63 köböl búza, 59 köböl rozs, 3 köböl árpa, 3 köböl zab. 1695. (62. lap) 4. Zrínyi uraságnak magyar adóban évente 10 forintot szolgáltattak. ...török földesuruknak, Adon Olajbik nevezetűnek, minden lakó 50 dénárt fizetett. A török császárnak házanként 20 font lisztet szolgáltattak. . . .