Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

getheti a német lakosság kisebbségi érdekeinek és a nemzeti gondolat melengetésének útját . . ." Majd az iskola vezetéséhez ez ügyben írt levelében „nagyobb engedékenységet és türelmet" kért. Végül a minisztériumba küldött jelentése tisztázatában mégsem szerepeltette.

186 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1940 1941 1943 Magyar 190 157 139 Német 244 255 300 összesen: 434 412 439 Magyarul beszél* 262 (100,0%) 272 (100,0%) 319 (100,0%) * 1940-ben +18 cigány, 1941-ben -(-17 cigány, 1943-ban -(-19 cigány és 5 román nyelvű tanuló is szerepelt a Balázs-féle kimutatásban. 1941-től valamennyi osztályba kitűnő tanítók kerültek, akik a német nyelvet anyanyelvi szinten bírták. 90. BÁTASZÉK-LAJVÉRPUSZTA 21 magyar és 18 német tanuló járt az egyosztályos, osztatlan pusztai iskolába. A VKM 1939-ben elrendelte az egységes rendszer szerinti tanítást. A tanító a kisebbségi tanterv alapján készítette el tanmenetét is, csak éppen tanítani nem tudta, mert németül nem tudott. A szülők viszont határozottan kérték nemcsak az írás-olvasás, hanem a törvényben előírt anyag tanítását. Ezt azonban nem tudta a Tolna megyei Tanfelügyelőség megoldani tanító hiánya miatt.

187 91. BÁTASZÉK-KÖVECSPUSZTA 28 német és 9 magyar nemzetiségű tanulóval működő 1 tantermes (I—VI. o.) pusztai iskola. Az egy tanító az 7938. januárban hozott rendelkezés szerint egységes rendszerre készítette el tanmenetét, azonban igen gyenge német tudása miatt az anyanyelvi oktatás szinte semmit sem haladt előre. 1941-ben a VKM német tagozattá alakította át (700/1941. ME. sz. r.), ami tovább bonyolította a helyzetet. A tanító németül nem tudott, így a tanítás magyar nyelven folyt továbbra is. A német nyelvű oktatás felvetette a magyar anyanyelvű tanulók sorsának további alakulását a pusztán. Balázs szomorúan jegyezte meg, hogy ,, . . . a megfelelő ellenőrzés és azt követő átgondolás nélküli minősítése az iskolát nehéz helyzetbe sodorta, s a tanügyi hatóságok dolgát szinte megkönnyítette a tanító hadbavonulása, s az új tanerő biztosításának lehetetlensége .. ."

m Az egyedül helyes és lehetséges megoldásra Balázs Ferenc tett előterjesztést 1941 decemberében. Javaslatának lényege alapján Lavér és Kövecs pusztai német, illetve magyar gyermekeket összevonta egy-egy tagozattá, így az alig egy kilométerre levő puszták egyikén német, a másikon magyar tagozatú tantervvel folyt a tanítás. 92. BÁTASZÉK-DOLINAPUSZTA 21 magyar és 2 német tanulót foglalkoztató egy tantermes, egy tanerős, osztatlan (I. o.—Vl. o.) pusztai népiskola. Érdekes, hogy a szülők kívánságára a magyar tannyelvű tagozatban heti 2 órában német olvasást és írást tanítanak. Megjegyzést kíván a bátaszéki és környéke óvoda ügye ebben az időszakban. 1939-től három óvoda működött. A két községi óvodában 1940-től, erőteljes Volksbund hatásra a 103 gyermek német kisegítő nyelvvel, ,, . . . hazafiatlan szellemben . . ." járhat óvodába. Balázs 1943. októberi látogatását követően a VKM-be küldött jelentésében az óvoda szelleméről a következőket jegyezte meg: ,, . . . a hazafias nevelés melengetésre nem