Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
gyar, mind a német nyelven folyó tanítás színvonala az átlagon magasan felül volt..." 1940 szeptemberében már egy osztatlan magyar tagozat és egy részben osztott német tagozat (I— II., Ill—IV., V—VI.) megszervezésére került sor. A tanítás színvonala további emelkedést mutatott. A tanulók anyanyelvi megoszlásának megfelelő tagozatok, csoportok kialakítása a tárgyak magasabb szintű elsajátítását tette lehetővé. Az értelmi nevelés különösen szembetűnő előrehaladást mutatott két tanév megfigyelései alapján. 174 Az 1941. évi miniszterelnöki rendelet után Villányban is tisztán német tagozatot szerveztek a Volksbundhoz tartozó szülök kérésére. Jellemző módon alakultak a tagozatok Balázs megfigyelése szerint. A magyarellenes szülők, akik a ,, . . . radikális német mozgalom hívei azonnal a német tagozat megalakítását kérték, s azt 1941/42. tanévben meg is valósíttatták. A várakozó állásponton levő, mérsékelt, s többnyire nem Volksbundtagok az egységes oktatási rendszerben kisebbségi tantervvel tanító tagozatban hagyták gyerekeiket, míg a teljesen magyar érzelműek, akik között egyaránt megtalálhatók gazdagabb és szegényebb szülők, a magyar tagozatba Íratták a gyermekeiket. 1 '-' Villány is, mint csaknem valamennyi kisebbségi lakosú falu azt mutatta, hogy a szülők rendszerint politikai meggyőződésük szerint és nem a gyermekek készsége szerint határoztak a tannyelv, a tagozatválasztás kérdésében. A tanítók kiválóan értették a német nyelvet, valamint pedagógiai képesítésük is hasonlóan kiváló volt. A tisztán német anyanyelvű és a magyar tagozatban folyó munkát megbénították a katonai behívások. 1942 közepétől ennek ellenére, ha kevesebb óraszámban ugyan, de németül folyt az oktatás. 1 '*' Négy tanerő helyett kettő látta el a magyar és a német tagozatok, valamint az egységes rendszerben tanító osztályok munkáját. Nemzetiség Magyar Német A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1938 1939 1940 1942 47 145 37 147 44 130 58 135 1943 38 154 192 184 174 193 192 145 (100,0%) 147 (100,0%);l30 (100,0%) 135 (100,0%) 154 (100,0%) összesen : i'iagyarul beszél; Balázs Ferenc az iskolában tett látogatása során minden alkalommal vizsgálatot végzett a községi óvodában is. 1 ' 7 A foglalkozás nyelve magyar, de emellett a német kisegítő nyelvként használatos 1938 után. Korábban egy évtizeden át csak magyar nyelvet használtak, amelynek következtében a kisgyermekek igen gyenge anyanyelvi ismerettel kerültek az első osztályba. 1941. év végén a német szülők az anyanyelv erőteljesebb szerepét hangsúlyozták. 1942. márciustól megelégedésüket fejezték ki Balázs előtt a német anyanyelven történő foglalkozás arányáról. A kiemelkedő képességű óvónő a gyermekeket, mire azok az iskolába léptek, teljesen két nyelvűekké formálta. Az 1943/44. tanévben a szülők „ . . . kifejezetten örömüket fejezték ki és hálájukat, hogy gyermekeik egyformán, nagyon szépen és folyékonyan mind anyanyelvüket, mind a magyar nyelvet elsajátították, s az iskolába minden nehézség nélkül, bármelyik tagozatban megállják helyüket . . ." Az óvodába járók nemzetiségi megoszlása 1938—1944 között: magyar 10—22, német 25—47 között ingadozott. 178 86. VIRÁGOS R.k., osztatlan, egy osztályos, egy tanerővel működő német tannyelvű iskola. Korábban ,,C" típusú volt, 1941-től a lakosság kívánságára bevezették a német anyanyelven folyó oktatást. A tanerő jól tanított németül. Mindössze két magyar anyanyelvű tanuló volt a községben, akiket Balázs a Villányban működő magyar tagozatba irányított. 1943 novemberében kelt látogatási jegyzőkönyv alapján látható, hogy a VDU nyomására történt 1941-ben a tisztán német anyanyelvű oktatás bevezetése. 1941—1943 között 35 német anyanyelvű tanuló járt iskolába. 1 '"
