Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)
a másik esztendőben. Az ilyen esetek egyértelmű feloldására még nincs lehetőségünk. Talán a hódoltság utolsó éveiben új török földbirtokosa lett a falunak? Arra is gondolhatunk, hogy egy időben valójában két török földesúr alá tartozott a helység. 20 Az összeírások készítői a török földesurak nevének feljegyzésénél korántsem végeztek olyan pontos munkát, mint a keresztény földesuraknál. Akad ilyen típusú bejegyzés: „aga Pécsről", „bég Pécsről". Ez megközelítőleg annyit jelent, hogy „Pécsről egy török uraság". Máskor a név szerint megnevezett földesúr lakóhelyével marad adós az összeíró. Mégis a falvak jelentős részénél pontosan és egyértelműen azonosítható a török földesúr személye. Számunkra ez azért is értékes helytörténeti adat, mert a hódoltságkori török emlékek, iratok, levéltári anyagok feltárása és publikálása főleg a 16. századdal foglalkozik. 21 A hódoltság utolsó évtizedeiből — legjobb tudomásom szerint — mindezideig nem jelentettek meg adóösszeírásokat, zsoldjegyzékeket stb. Arra semmiképpen sem gondolhatunk, hogy összeírásainkból Pécs és Baranya török helyőrségeinek birtokkal javadalmazott tagjairól részletes összeállítást készíthetünk. Ilyenre csak török források lennének alkalmasak. Mégis bepillantást nyerhetünk a török közigazgatás birtokpolitikájába a magyar lakosság látásmódján keresztül. A budai pasának h ász-birtokához 22 tartozott Szászvár és vidékén néhány falu (Alapos, Császta, Györe, Tekerés és Váralja). Az összeírás mindig így említi: a budai vezir. 23 Személynevét nem jegyezték fel. Az adózók talán nem is tudták. Nem csoda. Akárhány budai pasa még egy évet sem töltött hivatalában, és máris ment tovább. A hatalmas szultán nem engedte, hogy távoli tartományok pasái hosszú uralkodással a központi hatalom bomlasztói lehessenek.-'' Az összeírásban felsorolt többi helység a pécsi és a pécskörnyéki török helyőrségek tagjainak birtoka volt. A teljesség igénye nélkül készült az alábbi összeállítás. Alajbég. A vár vagy helyőrség katonai parancsnoka volt. 2 '' összeírásainkban latinul „commendans", vagy törökkel vegyes latin elnevezéssel „beg commendans" olvasható. A török elnevezés magyaros népi etimológiával kialakított „olajbég" vagy „Ali bég" formában szerepel. A pécsi alajbég — bizonyos Csennanovics nevű rác 20 — birtoka volt Haraszti, Gerde, (Kővágó)tőttős, Bakonya, Boly, Abaliget, Osziszó, Kökény, Pellérd és Bicsérd. Valószínűleg övé volt még Velény és Szentlőrinc is, továbbá Malom. 2 ' A mohácsi alajbégé volt Peterd és Egerág, a siklósié volt Monyorósd és Ráckövesd. A kanizsai alajbégnek is volt két faluja: Somogy és Szabolcs. Dizdár. A kisebb várak parancsnoka volt. Gyakran így jegyezték fel: „Dizdár aga" = „Dizdár uraság". A nádasdi dizdáré volt Devecser és Kassa, a szigeti dizdárnak adózott Baksa és Hidas. Bácsin pusztánál mohácsi dizdárt említenek. Bizonyára nem egy időben volt Mohácson dizdár is és alajbég is. Cseribasi. Janicsár csapatparancsnok. A pécsi Ahmed cseribasié volt Kistelek és Ózd, Csirkin (?) cseribasié volt Szőkéd és Bános. Bölükbasi. A bölük kb. 10 főnyi gyalogos alakulat volt. Ennek feje volt a bölükbasi. Feltűnő, hogy milyen távoli erősségek bölükbasijai birtokoltak viszonylag kis birtokokat a pécsi provizorátus területén. Ibrahim és Huszup (?) berzencei bölükbasik bírták Bakócát, illetve Bisztricét. Babócsáról Ahmed bölükbasi Kőröst, Sziget várából Hasszán bölükbasi Hidast birtokolta. Egy bizonyos Mehmed bölükbasi birtoka volt Cserdi, Boda. Az összeírás ez utóbbiról nem írja meg, hogy melyik várban szolgált.
