Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

11. BELLYE Egy osztatlan német és egy részben osztott tanítása kezdetleges. A Jugoszláv Királyság magyar tagozatú állami iskolában folyt a idején nem tanulhattak magyarul. A német tanítás. (Magyar tagozat: I—II., III-VI. o. - A tagozatban a nyelv tanítása a kezdeti nénémet tagozat: I—VI. o.) A tanítás három hézségek után megtalálta az eredményes oktanteremben volt, amelyeket az állam bérelt tatás módszereit. Eredménye máris jó. A néaz egyháztól. A német tagozatban tanítók met tagozatban a tanítónő, Albert Ida, vatökéletesen bírták az anyanyelvet. lamint Szantner József lelkész jól beszélték 1942-ben a magyar tagozatban megejtett a német nyelvet.

,!l felügyeleti látogatás szerint a magyar nyelv A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 1943 Magyar 93 134 Német 44 44 Szerb — 2 Horvát — il 3 összesen: 137 163 A nem magyar anyanyelvű tanulók közül magyarul beszél 1942-ben: 6 (13,6%), 1943-ban: 25 (42,3%).

20 12. BEREMEND Beremenden rk., részben osztott népiskola Felsőbb rendeletek szerint 3 nevelőnek működött, ahova a magyar és német tanú- magyarul, két tanerőnek az egységes oktalók jártak, öt jó tanteremben a következő tási rendszerben kellene tanítani, tekintettel csoportok tanultak: I—

II., Ill—IV., V—

VI., VII— a német nyelvű iskolakötelesekre. VIII. o. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1939 1943 Magyar 218 280 306 Német 77 32 73 Sokac 3 2 4 Rutén 2 — — összesen : A nem magyar ajkú tanulók közül 1938ban 77-en (93,9%), 1939-ben 32-en (94,1%), 1943-ban 73-an (94,8%) beszélték a magyar nyelvet.

21 1939-től kezdődő látogatások jegyzőkönyveiben többször állapította meg a felügyelő, hogy az iskolaszék nincs tekintettel a falu kisebbségi (német) lakosaira és megtagadta az egységes oktatási rendszerre való áttérést. 1938. október 21-én Balázs Ferenc külön jelentésben számolt be a VKM-hez a beremendi állapotokról. Jelentése szerint az egyházi főhatóság már 1938 decemberben utasítást adott három magyar és két egységes oktatási rendszerben működő magyarnémet tagozat felállítására. A VKM ezt követően hasonló tartalmú utasítást adott ki, de 1939. év végi látogatás idején a tantestület és az iskolaszék még mindig nem hajtotta végre e rendelkezéseket. Az iskolaszék elnöke szerint a német ajkú lakosság tiltakozott a ,,magyar—német tagozat" bevezetése ellen is, nyomatékul a VKM300 314 383 be is felterjesztéssel éltek, hogy tisztán magyar nyelvű oktatás maradjon az iskolában. Balázs utalt jelentésében arra, hogy az iskolaszéki elnökben, Zurilovic Ottó plébánosban és a tantestület tagjaiban tévesen értelmezett hazafiságból, a kellő megértés a kisebbségi kérdés jogos követelményei iránt teljesen hiányzik . . ." Ezt bizonyítja - amit Balázs ,,lenyomozott", hogy 1938-ban az iskolai anyakönyvben bejegyzett 71 német anyanyelvű tanulóból 1939-ben már csak 17 szerepelt csupán a felvételi naplóban. Az iskolaszék elnöke Balázs látogatásakor a tantestület előtt kijelentette: ,,. . . amíg én itt vagyok ebben a községben nem lesz egységes rendszerű oktatás . . ." Balázs felszólítását, hogy a VKM és egyházi főhatóság közös hivatalos megegyezése alapján létrejött oktatási rendszert hajtsa végre, megtagadta. Balázs vizsgálatai fényt derítettek arra, hogy míg a magyar tagozatban kielégítő a tanítás, addig

22 ,,. . . a német kisebbségi nyelv szolgálata nem fedi a legszerényebb követelmé-